Rendhagyó kiállítást látogathatnak augusztus végéig az építészet és a városképek kedvelői Prága belvárosában, az 1244-ben felszentelt Minorita Kolostorban. A kiállított alkotások maguk is rendhagyóak. A Prágát ábrázoló festmény például mintegy 30 négyzetméteres, és a kolostor hatalmas tereiben nyílt először lehetőség arra, hogy teljes egészében bemutassák a nagyközönségnek. A város valamennyi háza és műemléke eredeti formájában, ugyanakkor méretarányosan jelenik meg a képen.

A helytörténet és a lokálpatriotizmus általában összefügg, de járjuk csak be a néhány éve felújított, a Karlsplatzon álló Wien Museumot, és nagyon meg fogunk lepődni: lokálpatriotizmusnak itt nyoma sincs; annál inkább világszínvonalú muzeológiának és jó szakmai ízlés diktálta kiállításrendezésnek lehetünk a tanúi. A grandiózus belső terek ellenére – a hatalmas vörösgránit előcsarnok bármelyik ötcsillagos szálloda becsületére válna – a múzeum mégis nagyon testhezálló. A három

A magyar szinkron jelenléte igazi hungarikumnak számít szerte a világban. Bár Európa több országában – köztük Ausztriában – is készülnek helyi változatok, azonban sehol nem olyan népszerű a szinkronizálás, mint Magyarországon. Ennek történeti, szocializációs és kreatív oldala is van. 1935-ben készült el az első magyar változat, amikor az országban még nagy volt az analfabetizmus. Ezért egy törvény segítségével kötelezték a mozitulajdonosokat arra, hogy minden idegen nyelvű fi

Bécs nemcsak Európa egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, hanem egy tudatosan felépített városstratégia mintapéldája is. A császárváros turizmusa évek óta rekordokat dönt, miközben a növekedés mögött nem pusztán a történelmi és kulturális vonzerő, hanem egy célzottan kialakított, minőségközpontú látogatógazdasági modell áll. Ez a rendszer egyszerre törekszik a gazdasági teljesítmény növelésére, a városi életminőség megőrzésére és a tömegturizmus hatásainak kontrollálásár

„Ver Sacrum” – áll aranybetűkkel a bécsi Szecesszió Házának homlokzatán. „Szent tavasz” – vártunk Téged! A tavasz az idén hűvösebb, mint általában, de a javában rügyező-bomló virágoknak most már nem tud ellenállni semmi. Járjuk be Bécs néhány kertjét, parkját. Valamikor botanikus voltam, kezdjük hát a bécsi Botanikus Kerttel: a hathektáros kert története érdekes, és szomszédságában található Savoyai Jenő herceg nyári rezidenciája, a Belvedere hatalmas barokk kertje, mellyel a

Megkezdjük a Bécsi Napló tavaly decemberi irodalmi pályázatára beérkezett pályamunkákból való válogatás online közlését. A pályázat korhatáros volt, ezt figyelmen kívül hagyva nem mindenki indulhatott a versenyen. Két írás szerzője a megszabott korhatáron túl, de mindenképpen a figyelemre érdemes irodalmi próbálkozás határán innen volt, ezért írásaikat közöljük. Felcser Krisztina generáció 15 év után OTTHON – ITTHON blicceltem – nem bliccelek pálinkát kértem – snapszot kér

A Bécsi Napló pályázói megérdemlik a méltatást. Munkáik újraolvasása közben lett nyilvánvaló, csak megközelíteni lehet, amiről írtak. Ebből adódott a cím, a személyesebb szintelevélforma. Hiszen csupán sziporkák ezek a sorok: írásaik visszfényei. A Bécsi Napló 45. esztendejében, 2025-ben pályázatot hirdetett: egy szerény díjazású, de irodalmi igényű pályázatot. A Korchma Zsombor ötletéből közösen kibontott Itthon vagy otthon tárgykörébe összesen 34 munka érkezett a szerkesztő

Magyar Pétert a kormánypárt és a kormány hívei árulónak tartják, legalábbis ezt szajkózza a propaganda. Micsoda helytelen meghatározás ez: Magyar Péter nem áruló, hanem lázadó! Persze, a hatalmon lévők főbenjáró bűnnek tartják mind a kettőt, hiszen ez is, az is útjaikat keresztezi, érdekeiket veszélyezteti, morálisan viszont, illetve szándékában ég és föld a különbség az árulás és a lázadás között. Az árulás jellemzően magányos, végtelenül önző és felelőtlen tett, míg a lázad

A képzőművészet iránti nagy érdeklődéssel, de kis szakértelemmel bámultam a pandémia kellős közepén a Ringturmra: diagonálisan csíkosra festett óriási "lepedőt?", amely befedte a Schottenring és a Franz-Josefs-Kai sarkán álló, időjárásjelző világításáról ismert bécsi toronyházat. Teljesen megigézett, és megtudtam: a "csomagoló" Maurer Dóra volt, a talán leghíresebb ingázó Budapest és Bécs között. A Kossuth-díjas képzőművész február 14-én, négy hónappal a 89. születésnapja elő

A Szépművészeti Múzeum Canaletto és Bellotto című kiállítása 2026-ban is megerősíti Bécs helyét az európai művészet bemutatásának kiemelkedő központjai között. A kiállítás két kivételes 18. századi művész alkotásait állítja párbeszédbe, és ezzel nemcsak új művészettörténeti távlatokat nyit, hanem érzékletes betekintést nyújt a hajdani Európába és annak hatalmi központjaiba. A középpontban Giovanni Antonio Canal, más néven Canaletto, és unokaöccse, Bernardo Bellotto áll. Mind

Magyar származású kanadai orvos, addiktológus, író és pszichoterapeuta a függőségek és stresszbetegségek világhírű kutatója dr. Máté Gábor. 1944-ben született, amikor apja munkaszolgálatos volt, anyja Budapesten bujkált és a gyermeket 5 hétre odaadta valakinek, hogy vigyázzon rá. Szülei túlélték a vészkorszakot, de a rokonok nem, 1956-ban a család Kanadába emigrált. A vancouveri egyetem angol szakát végezte el és irodalomtanárként dolgozott egy középiskolában majd úgy döntött

Az euróövezet 21. tagjává vált a 2007-ben az Európai Unióhoz csatlakozott Bulgária. A bolgár nép számára nem volt ez újdonság, hiszen hónapokon keresztül még a „csapból“ is ez folyt. 2005 tavasza óta a Lidl-ben az árcédulákon a leva alatt már euróban is feltűntették az árakat, amik egyébként egy év alatt jócskán megugrottak. A karácsonyi ünnepek előtt megfordult a kocka, felülre került az euró, alulra a leva. Így még szembetűnőbbé vált a drágulás, amelynek mértéke meghaladta