Szeptember közepén az osztrák sajtó több, egymástól eltérő témával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal. A Der Standard Magyar Péter külpolitikai irányváltását és az Orbán-korszak egyes jogszabályainak módosítását emelte ki, a Die Presse az előző külügyminiszterrel szembeni büntetőfeljelentésről írt, az ORF az LGBTQ-szabályozás átalakítását, a Krone pedig az új kormány alkotmányos változtatásaival szembeni tiltakozást mutatta be. A héten nem volt olyan magyarországi hír,

Mitől maradtak fenn és nyertek egyre több jogot a bécsi kolbász- és virslifőzők? Az ízletes, gyorsan elfogyasztható falatoktól, a rafinált ízektől? A törzsvendégek, az elemzők és az árusok a humorral és kedvességgel átitatott bodegák különleges hangulatát nevezik legfontosabb vonzerejüknek. Vidám vásárok, sátoros ünnepek, cirkuszi mulatságok hangulatát idézik az egyszeri látogatók számára az Ausztriában, de leginkább Bécsben és Linzben illatozó Würstelstandok, kolbászházacská

A Duna rekordalacsony vízállása nemcsak Paks működését állította próbatétel elé, hanem új kérdéseket is felvetett az atomerőmű hosszú távú biztonságáról. Miközben Magyarország a hűtés biztosítására keresi a megoldást, az osztrák sajtó a paksi eseményeket a klímaváltozás, az aszály és Paks II. jövőjének összefüggésében vizsgálja. De mit lát a szomszédos, hagyományosan atomellenes Ausztria a magyar atomerőmű körüli problémákból? Ausztria azon országok közé tartozik, ahol az...

Sorozatos forróság, vagy ez már maga a klímaváltozás? – töprengenek az osztrák tudósok. Csalódást okoz a vizei egyharmadát vesztett osztrák büszkeség, a végtelen vízerőmű, a megújuló energiaforrások viszont éjszaka nem működnek. Hiányoznak még a hosszú távú válaszok az időjárás megváltozására, sürgős feladat pillanatnyilag a tűzoltás. „Még nincs vége a kánikulának, még apadnak a vizek, pusztul a termés, égnek az erdők, hullanak az állatok, fogyóban az áram, lankad a turizmus.

Baka András köztársasági elnökké választását az osztrák sajtó elsősorban az Orbán-rendszerrel való szakítás szimbolikus jeleként értékeli. Az ORF és a vezető osztrák lapok egyaránt kiemelik Baka korábbi konfliktusát az Orbán-kormánnyal, valamint azt, hogy a korábban eltávolított bíró most az új politikai korszak államfője lett. Miközben a beszámolók többsége a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítésének ígéretét hangsúlyozza, a Die Presse már azt is felveti, ho

A mesterséges intelligencia iránt egyre nagyobb az érdeklődés a világban, gombamódra szaporodnak az ezt kiszolgáló adatközpontok. A Felső-Ausztriában terjeszkedő techóriás, a Google is felfelé módosította növekedési terveit, pedig ezek veszélyeztethetik a helyi települések vizeit, áramellátását, termőföldjeit. A környezetvédők és a helybéliek már mozgolódnak. Az amerikai Google, a világ egyik legnagyobb vállalkozása már jó 20 éve szemet vetett a körülbelül 3500 lélekszámú fel

Ki ne ismerné Kányádi Sándor csodálatos versét a megriadt pásztorlegényről, aki a félelemtől reszketve fától fáig lopózik, miközben az éjszakai erdőség veszélyeire figyel… De most nem erről lesz szó. Vagy mégis? Egyik hőhullám a másikat követi világszerte, és különösen Európa van bajban, hiszen számtalan mérés bizonyítja, hogy a vén kontinens kétszer olyan gyors ütemben melegszik, mint a világ átlaga. Ha a műholdfelvételek alapján készült hőtérképeket figyeljük, döbbenten lát

Kilenc hét szabadság – a gyerekek számára a nyár csúcspontja, a szülőknek viszont gyakran komoly szervezési kihívás. Ausztriában évről évre fellángol a vita arról, hogy túl hosszú-e a nyári vakáció, miközben a kérdés valójában jóval többről szól: a megváltozott családi és munkahelyi viszonyokról, a gyerekek pihenéshez való jogáról és arról, milyen szerepet tölt be a szünidő a mai társadalomban. Alighogy elérkezik a június, máris újra itt van az évenként újrakezdődő vita az os

Ki ne ismerné azt a gyerekjátékot, amikor egy elrejtett tárgyat mások irányításával kell megtalálni, pusztán a „hideg”, „meleg”, illetve „hidegedik”, „melegedik” vezérszavak alapján? Nem játék viszont, amikor a nagy hideg vagy a rekkenő hőség az utcán éri a sérülékeny embereket. A civilizált világ településein régóta ügyelnek arra, hogy téli nagy hidegben a külterületeken se fagyjanak meg az emberek. Bécsben is több mint egy évszázada működtetnek intézményes melegedőhelyeket

Vihar után szivárvány, ünnep közben csend – így vallott színt Bécs a jubileumi, 30. Szivárványparádén, ahol 320 ezren álltak ki a láthatóságért és az elfogadásért. Szombaton sötét felhők borították be az eget Bécs felett. Nem sokkal a Szivárványparádé kezdete előtt ismét megnyíltak az ég csatornái, mintha próbára akarnák tenni a résztvevők türelmét. Az eső azonban hamar elállt, kisütött a nap, és a város felett még egy szivárvány is megjelent – igazán találó kísérője volt ez

Csattognak a kisbalták, de nem az erdőben, hanem a Donauturmstraße és Arbeitersstrandbadstraße sarkán levő nagy parkolóban: a Donauparkban vagyunk. Ritkán látni sátortábort ilyen gyorsan kiemelkedni a földből; gombamód szaporodnak a sátrak. Főzőverseny lévén, a szomszédok évődnek egymással, konkurenciát emlegetnek, mégis barátságosan kezet szorítanak vagy összeölelkeznek egymással. Így teszünk mi is a mellénk települő Rólunk csapatával. Magától értetődően a poharazgatás is m

Rendhagyó kiállítást látogathatnak augusztus végéig az építészet és a városképek kedvelői Prága belvárosában, az 1244-ben felszentelt Minorita Kolostorban. A kiállított alkotások maguk is rendhagyóak. A Prágát ábrázoló festmény például mintegy 30 négyzetméteres, és a kolostor hatalmas tereiben nyílt először lehetőség arra, hogy teljes egészében bemutassák a nagyközönségnek. A város valamennyi háza és műemléke eredeti formájában, ugyanakkor méretarányosan jelenik meg a képen.

A helytörténet és a lokálpatriotizmus általában összefügg, de járjuk csak be a néhány éve felújított, a Karlsplatzon álló Wien Museumot, és nagyon meg fogunk lepődni: lokálpatriotizmusnak itt nyoma sincs; annál inkább világszínvonalú muzeológiának és jó szakmai ízlés diktálta kiállításrendezésnek lehetünk a tanúi. A grandiózus belső terek ellenére – a hatalmas vörösgránit előcsarnok bármelyik ötcsillagos szálloda becsületére válna – a múzeum mégis nagyon testhezálló. A három

A magyar szinkron jelenléte igazi hungarikumnak számít szerte a világban. Bár Európa több országában – köztük Ausztriában – is készülnek helyi változatok, azonban sehol nem olyan népszerű a szinkronizálás, mint Magyarországon. Ennek történeti, szocializációs és kreatív oldala is van. 1935-ben készült el az első magyar változat, amikor az országban még nagy volt az analfabetizmus. Ezért egy törvény segítségével kötelezték a mozitulajdonosokat arra, hogy minden idegen nyelvű fi

Bécs nemcsak Európa egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, hanem egy tudatosan felépített városstratégia mintapéldája is. A császárváros turizmusa évek óta rekordokat dönt, miközben a növekedés mögött nem pusztán a történelmi és kulturális vonzerő, hanem egy célzottan kialakított, minőségközpontú látogatógazdasági modell áll. Ez a rendszer egyszerre törekszik a gazdasági teljesítmény növelésére, a városi életminőség megőrzésére és a tömegturizmus hatásainak kontrollálásár

„Ver Sacrum” – áll aranybetűkkel a bécsi Szecesszió Házának homlokzatán. „Szent tavasz” – vártunk Téged! A tavasz az idén hűvösebb, mint általában, de a javában rügyező-bomló virágoknak most már nem tud ellenállni semmi. Járjuk be Bécs néhány kertjét, parkját. Valamikor botanikus voltam, kezdjük hát a bécsi Botanikus Kerttel: a hathektáros kert története érdekes, és szomszédságában található Savoyai Jenő herceg nyári rezidenciája, a Belvedere hatalmas barokk kertje, mellyel a

Megkezdjük a Bécsi Napló tavaly decemberi irodalmi pályázatára beérkezett pályamunkákból való válogatás online közlését. A pályázat korhatáros volt, ezt figyelmen kívül hagyva nem mindenki indulhatott a versenyen. Két írás szerzője a megszabott korhatáron túl, de mindenképpen a figyelemre érdemes irodalmi próbálkozás határán innen volt, ezért írásaikat közöljük. Felcser Krisztina generáció 15 év után OTTHON – ITTHON blicceltem – nem bliccelek pálinkát kértem – snapszot kér

A Bécsi Napló pályázói megérdemlik a méltatást. Munkáik újraolvasása közben lett nyilvánvaló, csak megközelíteni lehet, amiről írtak. Ebből adódott a cím, a személyesebb szintelevélforma. Hiszen csupán sziporkák ezek a sorok: írásaik visszfényei. A Bécsi Napló 45. esztendejében, 2025-ben pályázatot hirdetett: egy szerény díjazású, de irodalmi igényű pályázatot. A Korchma Zsombor ötletéből közösen kibontott Itthon vagy otthon tárgykörébe összesen 34 munka érkezett a szerkesztő

Magyar Pétert a kormánypárt és a kormány hívei árulónak tartják, legalábbis ezt szajkózza a propaganda. Micsoda helytelen meghatározás ez: Magyar Péter nem áruló, hanem lázadó! Persze, a hatalmon lévők főbenjáró bűnnek tartják mind a kettőt, hiszen ez is, az is útjaikat keresztezi, érdekeiket veszélyezteti, morálisan viszont, illetve szándékában ég és föld a különbség az árulás és a lázadás között. Az árulás jellemzően magányos, végtelenül önző és felelőtlen tett, míg a lázad

A képzőművészet iránti nagy érdeklődéssel, de kis szakértelemmel bámultam a pandémia kellős közepén a Ringturmra: diagonálisan csíkosra festett óriási "lepedőt?", amely befedte a Schottenring és a Franz-Josefs-Kai sarkán álló, időjárásjelző világításáról ismert bécsi toronyházat. Teljesen megigézett, és megtudtam: a "csomagoló" Maurer Dóra volt, a talán leghíresebb ingázó Budapest és Bécs között. A Kossuth-díjas képzőművész február 14-én, négy hónappal a 89. születésnapja elő