Hideg–meleg: nem gyerekjáték!

Ki ne ismerné azt a gyerekjátékot, amikor egy elrejtett tárgyat mások irányításával kell megtalálni, pusztán a „hideg”, „meleg”, illetve „hidegedik”, „melegedik” vezérszavak alapján? Nem játék viszont, amikor a nagy hideg vagy a rekkenő hőség az utcán éri a sérülékeny embereket.

A civilizált világ településein régóta ügyelnek arra, hogy téli nagy hidegben a külterületeken se fagyjanak meg az emberek. Bécsben is több mint egy évszázada működtetnek intézményes melegedőhelyeket az egyházak, az erre szakosodott karitatív szervezetek és a kerületi polgármesteri hivatalok. A klímaváltozás miatt ugyan enyhébbek a telek, ám bármikor lecsaphat egy farkasordító hideget hozó sarki front; ahol erre nincs kellő felkészültség, ott nő a fagyhalál szomorú statisztikája.

A hideg és a meleg okozta életveszélyt és halálozást tágabb kontextusban kell vizsgálni. Nemcsak arról van szó, hogy emberek megfagyhatnak az utcákon: a szélsőséges hideg és a hőség kiterjedt hatást gyakorol a lakosságra. Az első páneurópai tanulmány 2024 szeptemberében jelent meg a neves The Lancet című egészségügyi szakfolyóiratban; megállapítása szerint összességében a hideg még mindig körülbelül kétszer annyi áldozatot szed Európában, mint a nagy meleg. Ugyanakkor, ahogy a globális felmelegedés – sajnálatos módon egyelőre megállíthatatlanul – előrehalad, ez az arány egyre inkább a hőség „javára” tolódik. Különösen így van ez Európában, amely a világátlaghoz képest mintegy kétszeres ütemben melegszik.

A nagy hőség fokozódó egészségügyi és szociális kockázatait felismerve Bécs városa intézményesen lép fel a hőhullámok ártalmai ellen. A jelenleg, júniusra nem feltétlenül jellemző szokatlanul tartós és erős meleg – napokig 30 °C feletti csúcshőmérséklettel – sürgőssé tette a védekezést, amelyet a város kerületeiben megnyitott, összesen 34 úgynevezett „hűs zónában” („Coole Zonen”) igyekeznek biztosítani: Bécsben 2024 nyara óta működnek városszerte „hűs zónák”, amelyek olyan hűvös beltéri helyiségek, ahová a bécsiek ingyenesen, vásárlási kényszer nélkül menekülhetnek a városi hőség és az otthoni forróság elől. Különösen a veszélyeztetett csoportoknak – az időseknek, a szív‑ és érrendszeri vagy más krónikus betegséggel élőknek, valamint a gyermekeknek és a várandósoknak – fontos tudniuk erről az adott esetben életmentő lehetőségről. A hűs zónákban 20–24 Celsius-fok közötti a hőmérséklet. Ezt a tartományt az emberek kellemesnek érzik, a szervezetet nem terheli (nincs hőstressz).

Nemcsak a hideg, a hőség sem játék. A WHO 2024-es adatai szerint Európában évente mintegy 175 ezer ember hal meg a nagy hőség következtében. Ez óriási szám, ezért fontos, hogy a bécsiek megnézzék, hol található a lakóhelyük közelében, kerületükben „hűs zóna”. Elhúzódó kánikulában sok lakás túlhevül, és számos helyen nincs légkondicionáló. A hűs zónákban a közvetlen védelem mellett – hűvös helyiségek, hideg italok – emberi odafigyelés, tanácsadás és társaság is elérhető. A pihenés mellett a látogatók beszélgethetnek is egymással – a hűs zónák így egyszerre „menők” is, mert közösségi kapcsolatokat is teremtenek. Az egyre forróbbá váló városi környezetben ez az új, közhasznú bécsi projekt egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Aktuális információk, kerületenként kereshető hűs zónák: https://www.wien.gv.at/umwelt/coole-zonen