Megkezdjük a Bécsi Napló tavaly decemberi irodalmi pályázatára beérkezett pályamunkákból való válogatás online közlését. A pályázat korhatáros volt, ezt figyelmen kívül hagyva nem mindenki indulhatott a versenyen. Két írás szerzője a megszabott korhatáron túl, de mindenképpen a figyelemre érdemes irodalmi próbálkozás határán innen volt, ezért írásaikat közöljük. Felcser Krisztina generáció 15 év után OTTHON – ITTHON   blicceltem – nem bliccelek pálinkát kértem – snapszot kér

A Bécsi Napló pályázói megérdemlik a méltatást. Munkáik újraolvasása közben lett nyilvánvaló, csak megközelíteni lehet, amiről írtak. Ebből adódott a cím, a személyesebb szintelevélforma. Hiszen csupán sziporkák ezek a sorok: írásaik visszfényei. A Bécsi Napló 45. esztendejében, 2025-ben pályázatot hirdetett: egy szerény díjazású, de irodalmi igényű pályázatot. A Korchma Zsombor ötletéből közösen kibontott Itthon vagy otthon tárgykörébe összesen 34 munka érkezett a szerkesztő

Günther Winkler, a Bécsi Egyetem egykori professzora, ismert és elismert jogtudós egyik, a jogtörténetről és államtudományról bevezetésébe tartott előadásában ismételten példázatokkal világította meg okfejtését. Egyik alkalommal éppenséggel Robinsonra tért ki; története ismeretét feltételezte hallgatói részéről. Ez alkalommal arra irányította a figyelmet, hogy a hajótörött mindennapi kihívásai története helyett tekintsék úgy, mint egyedüli szigetlakót, aki nem függött senkitő

Magyar Pétert a kormánypárt és a kormány hívei árulónak tartják, legalábbis ezt szajkózza a propaganda. Micsoda helytelen meghatározás ez: Magyar Péter nem áruló, hanem lázadó! Persze, a hatalmon lévők főbenjáró bűnnek tartják mind a kettőt, hiszen ez is, az is útjaikat keresztezi, érdekeiket veszélyezteti, morálisan viszont, illetve szándékában ég és föld a különbség az árulás és a lázadás között. Az árulás jellemzően magányos, végtelenül önző és felelőtlen tett, míg a lázad

A Szépművészeti Múzeum Canaletto és Bellotto  című kiállítása 2026-ban is megerősíti Bécs helyét az európai művészet bemutatásának kiemelkedő központjai között. A kiállítás két kivételes 18. századi művész alkotásait állítja párbeszédbe, és ezzel nemcsak új művészettörténeti távlatokat nyit, hanem érzékletes betekintést nyújt a hajdani Európába és annak hatalmi központjaiba. A középpontban Giovanni Antonio Canal, más néven Canaletto, és unokaöccse, Bernardo Bellotto áll. Mind

Amikor Krasznahorkai megkapta az irodalmi Nobel-díjat, egyből kirázott a hideg, és tetőtől talpig átjárt a büszkeség. Aztán rögtön az jutott eszembe, hogy megint egy olyan irodalmi Nobel-díjasról van szó, akit nem olvastam. Elgondolkodtam, vajon mi lehet ennek az oka, és végigböngésztem a listát: kik kapták meg eddig a díjat, és kiket olvastam közülük. Az eddigi százhuszonkét díjazott nagyjából egyharmadát olvastam, egyharmadukat ismerem, de még nem olvastam, és körülbelül eg