Színes múzeumi körkép: Picassótól Vasarelyig
Berobbant a Wien Museum és az Albertina új kiállítása, kevésbé ismert alkotókkal hódít a Leopold Múzeum és az Unteres Belvedere. Tartsanak velünk egy virtuális őszi múzeumi sétára.
“Mostan színes tintákról álmodom” – írta egy jó évszázaddal ezelőtt Kosztolányi Dezső, mi pedig elcsodálkozunk a Wien Museum Farbenspiel (Színjáték) című kiállításán, milyen sokáig tartott az emberiségnek, amíg felfedezte a színkeverést, amivel aztán végre színezhette a ruhákat, tintákat, lelkeket. A Wien Museum kiállításán ruhák és különféle divattárgyak szín szerinti csoportosításán keresztül mutatják be a színeket, a vöröstől a szivárványszínekig. Regina Karner és Monika Lindinger kurátorok tárlatán feltűnő, hogy az egyes darabokat mind modell külsejű emberekre szabták, de olyan szép a képi világ, hogy az ember hamar megfeledkezik erről. A Wien Museum / Bécs múzeum /A múzeum / A várostörténeti múzeum ezúttal is nagy sikerrel ad betekintést egy olyan világba, amit mi, magyarok, csak távolabbról ismerünk. Megtudjuk, mit viselnek a bécsi török menyasszonyok a nászéjszaka előtt, melyik öltönyért fizetett egy vagyont Falco, amiben aztán mégsem telt akkora öröme. Látjuk Sisi, azaz Erzsébet királyné egyik udvarhölgye által minimálisan átalakított ruhadarabját. Hogy aztán belevessük magunkat a bécsi bálok és a kis feketék (kleine Schwarze) hangulatába, amely már a századelőtől jellemezte a fővárost. De persze van kitekintés is: Jean-Paul Gaultier kreációjától kezdve a neglizsén át egészen a hófehér wimbledoni teniszruhácskáig a külföld is megjelenik. A Farbenspiel – True Colors kiállítás most nyitott meg október 1-jén, és egészen 2027. március 28-ig várja a látogatókat.

A legnagyobb sláger Bécsben azonban most az Albertina Picasso–Bacon: Milyen érzés embernek lenni? című nagy dobása. Az Albertina megint merészet húz ezzel a párosítással, ugyanis a két művész – akiket egy generáció választ el egymástól – sosem ismerte személyesen egymást. Való igaz, Bacon Picasso művei láttán döntött úgy, hogy festő lesz, és a mester is hallott idősebb korában Baconről. Mindkettőjüknél jelentős szerepet játszott a portréfestészet, sőt Bacon Picasso emberábrázolásain keresztül fedezi fel – legalábbis ezt állítja –, hogy milyen érzés embernek lenni.
Pablo Picassótól olyan festmények láthatók, mint például a három bárányfej, a fürdőző nő vagy a Dora Maar-portrék, míg Francis Bacon alaktanulmányain és férfiábrázolásain keresztül írja le azt a szenvedést és szenvedélyt, amin keresztülment vadászpilóta barátjával, Peter Lacyvel.
És ne hagyják ki – ha tehetik – a Victor Vasarely – Marc Adrian kiállítást sem az Albertina Modernben. Az op-art, azaz az optikai művészet e képviselői között szintén egy generációnyi különbség van. Vasarely hajszálpontos, analízisszerű képeit kísérik Marc Adrian zseniális fényjátékai. Azt nem mondhatom, hogy kettejük összjátékát látva nem lesz részük optikai csalódásokban – mert de, lesz.
Távirati stílusban a többi bécsi kiállításról:
A Kunsthistorisches Museumban az U(h)rknall című kiállítás látható még március 14-éig (ez egy római zsebnapóra kalandjairól szól), és ott van még a Weltmuseum kiállítása Kleopátra és Róma krimibe illő történetéről október 20-ától március 29-éig. Aztán december 3-án érkezik a Bernini-kiállítás a szintén a KHM irányítása alatt álló Lobkowitz-palotába.
A Heidi Horten Collectionben látható a Cipő vagy nem cipő – Warhol és a többiek című kiállítás április 18-áig, ugyanott Elisabeth von Samsonow osztrák művész kiállítása is megtekinthető egészen február 28-áig.
Aztán nyílt napot tart október 26-án a MAK (tudják, ez az a múzeum, amelyet nemrég kiraboltak).
A Freud Múzeumban a Freud-eset – Az igazságtalanság dokumentumai láthatók, a tárlatot egészen április 5-éig meghosszabbították.
A Leopold Museumban Herbert Boeckl és Hans Josephsohn – ismét egy osztrák meg egy svájci, egymást nem ismerő festő, illetve szobrász – története okoz kellemes meglepetést, még egészen jövő év január 10-ig.
A WestLicht galériában látható a World Press Photo kiállítás november 22-éig.
Az Unteres Belvederében Erika Giovanna Klien, a kinetizmus egyik fő alakja a főszereplő, kiállítása még január 31-éig látogatható.
A Zsidó Múzeumban a Hazátlanul című kiállítást még egészen áprilisig megtekintheti a nagyérdemű.
A Collegium Hungaricumban az EJTECH Boundary Work című kiállítása látható még 2027. március 31-ig. Ez egy különleges, multiszenzoros tárlat, amely a textileket, a hangot és a technológiát ötvözi. Ugyanott ingyenes a belépés még egy Zsolnay-épitészetkerámia kiállításra is, egészen január 14-éig.



