Andrea Seidler beszélgetése Somogyi Attilával, az Ausztriai Magyar Népcsoporttanács elnökével, a Burgenlandi Magyar Népfőiskola vezetőjével és a Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium pedagógusával. Az interjúban szó esik a burgenlandi magyarság jelenlegi helyzetéről, a népcsoporttörvény szükséges reformjáról, a magyar nyelvű oktatás jövőjéről, valamint azokról a lehetőségekről, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ausztriai magyar közösség fennmaradását és fejlődését. Az ausztria

Kilenc hét szabadság – a gyerekek számára a nyár csúcspontja, a szülőknek viszont gyakran komoly szervezési kihívás. Ausztriában évről évre fellángol a vita arról, hogy túl hosszú-e a nyári vakáció, miközben a kérdés valójában jóval többről szól: a megváltozott családi és munkahelyi viszonyokról, a gyerekek pihenéshez való jogáról és arról, milyen szerepet tölt be a szünidő a mai társadalomban. Alighogy elérkezik a június, máris újra itt van az évenként újrakezdődő vita az os

Gránitszilárdnak mondott állami intézmények recsegnek: a Tisza Párt kétharmada után Sulyok Tamás államfő maradása a magyar belpolitikai válság egyik gócpontja lett. A hatalom sakktábláján értékes gyalogként hol aláír, hol visszaküld törvényeket, miközben az ellenzék leváltást ígér, a kormányoldal időt nyer, az ország pedig újabb alaptörvény‑módosítás felé sodródik. A tét: ki és milyen felhatalmazással választja meg legközelebb az államfőt. Ki gondolta volna, hogy a régi, kife

A 23 éves svájci író, Nelio Biedermann már a nemzetközi irodalmi piac sztárja. Lázár című regénye a Rowohltnál jelent meg németül (magyarul Fodor Zsuzsa fordításában a Scolar Kiadónál), és már több mint kétszázezer példányban elkelt. A könyv fél évig szerepelt a Spiegel bestsellerlistáján, a kiadási jogokat 32 kiadó vásárolta meg. Úgy ünneplik szerte a világon, mint egy popsztárt; rajongói között van Sarah Jessica Parker és Patti Smith is. A kritikusok lelkesek, Biedermann fe

Ki ne ismerné azt a gyerekjátékot, amikor egy elrejtett tárgyat mások irányításával kell megtalálni, pusztán a „hideg”, „meleg”, illetve „hidegedik”, „melegedik” vezérszavak alapján? Nem játék viszont, amikor a nagy hideg vagy a rekkenő hőség az utcán éri a sérülékeny embereket. A civilizált világ településein régóta ügyelnek arra, hogy téli nagy hidegben a külterületeken se fagyjanak meg az emberek. Bécsben is több mint egy évszázada működtetnek intézményes melegedőhelyeket

Beszélgetés a burgenlandi roma népcsoportról Manuela Horvathtal, a Kismartoni Egyházmegye Felsőőri Roma Pasztorációja Referatúrájának vezetőjével. Aki Burgenlandban vagy Bécsben nőtt fel, előbb-utóbb találkozik a romák történelmével. Kevésbé ismert azonban, hogy a romák évszázadok óta az osztrák történelem részét alkotják. A romákat említő első dokumentumok a 15. századból valók, jelenlétük a mai Burgenland területén a 17. századig vezethető vissza. Nemzedékeken át éltek a ko

Vihar után szivárvány, ünnep közben csend – így vallott színt Bécs a jubileumi, 30. Szivárványparádén, ahol 320 ezren álltak ki a láthatóságért és az elfogadásért. Szombaton sötét felhők borították be az eget Bécs felett. Nem sokkal a Szivárványparádé kezdete előtt ismét megnyíltak az ég csatornái, mintha próbára akarnák tenni a résztvevők türelmét. Az eső azonban hamar elállt, kisütött a nap, és a város felett még egy szivárvány is megjelent – igazán találó kísérője volt ez

Amilyen kényelmes az új magyar kormány számára, hogy többségben van, olyan akadályokkal teli ugyanakkor az útja. Az első két külföldi látogatás – a lengyelországi és a rövidre szabott bécsi – még azt a benyomást keltette, mintha a külpolitikában „terített asztal” várná Magyar Pétert és csapatát. Ehhez sokban hozzájárult Orbán Anita, aki nemcsak a külügyminiszteri, hanem a miniszterelnök-helyettesi posztot is vállalta. Vele fut neki Magyar Péter a világnak. De éppen a tapaszta

Podcastsorozatunkban olyan magyarokkal beszélgetünk, akik Bécsbe költöztek, itt élnek és dolgoznak. Ezúttal Láng Annamáriát kérdezte Lendvai Zsóka és Rick Zsófi. Annamari hét éve a Burgtheater társulatának egyetlen magyar tagja. Szó esik legutóbbi szerepeiről, arról, milyen érzés kétezer ember előtt játszani, milyen a viszonya a kollégáival, mennyire megterhelő az ingázás Bécs és Budapest között, valamint arról is, milyen volt a világhírű orosz rendezővel, Szerebrennyikovval

Rendhagyó kiállítást látogathatnak augusztus végéig az építészet és a városképek kedvelői Prága belvárosában, az 1244-ben felszentelt Minorita Kolostorban. A kiállított alkotások maguk is rendhagyóak. A Prágát ábrázoló festmény például mintegy 30 négyzetméteres, és a kolostor hatalmas tereiben nyílt először lehetőség arra, hogy teljes egészében bemutassák a nagyközönségnek. A város valamennyi háza és műemléke eredeti formájában, ugyanakkor méretarányosan jelenik meg a képen.

Az amerikai dzsóker taktikája kifulladni látszik a perzsa sakktáblán: a fenyegetések és győzelmi jelentések sorát Irán fegyelmezett, decentralizált mozdulatai cáfolják, miközben az Öböl menti partnerek türelme fogy. A játszma végkimenetelét egyre inkább nem a blöff, hanem a több lépéssel előre megtervezett stratégia határozza meg. Eredetileg Indiában találták ki a sakkjáték ősének számító stratégiai játékot, amely perzsa közvetítéssel vált a mai sakká. A közel-keleti eseménye

Vannak Bécsben olyan helyek, amelyekről úgy érezzük, mintha mindig is ott lettek volna, mintha magától értetődően a városkép részévé váltak volna. Ilyen nemcsak a Ringstraße, Schönbrunn vagy a császári paloták együttese, hanem a 21 kilométer hosszú Duna-sziget is. Ha ma az ösvényein sétálunk – kerékpárosok között, a füstölgő grillek illatától kísérve, a folyó zúgását hallgatva –, olyan, mintha a természet egy öröktől fogva létező részén járnánk Bécsben. Valójában épp az ellen

A magyar miniszterelnök, Magyar Péter ausztriai látogatását már majdnem protokolláris eseménytelenségnek lehetett volna elkönyvelni – ha utólag nem történt volna két dolog, ami kiemeli a rövid, csak néhány órás eseményt a diplomáciai megszokottságból. Magyar Péter és Christian Stocker osztrák kancellár a délelőtti sajtótájékoztatójukon hosszasan beszéltek az „azbesztbotrányról“, amely érthetetlen módon úgy keletkezett, hogy négy burgenlandi bányából éveken át tonnaszámra expo

Gáspár Ildikó 22 évig volt a budapesti Örkény Színház rendezője, dramaturgja. Dolgozott Berlinben, Nürnbergben, Kölnben, Rigában, Göteborgban. Az elmúlt évben Heinrich von Kleist Marquis von O. című rendezése a berlini Deutsches Theaterben jelentős kritikai elismeréseket kapott. Első bécsi rendezését szeptember 3-tól láthatja a közönség a Theater in der Josefstadtban. A 8. kerületi színháznak idén ősztől Marie Rötzer lesz az új igazgatója, aki korábban a nagy sikerű Landesth

Podcastsorozatunkban olyan magyarokkal beszélgetünk, akik Bécsbe költöztek, itt élnek és dolgoznak. Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan sikerült a beilleszkedésük, miként ismerték meg a várost, és mivel foglalkoznak. Első vendégünk Forgács Éva művészettörténész, aki férjével, Gazdag Gyula filmrendezővel először Budapestről Los Angelesbe, majd három évtized után Bécsbe költözött. Mesélt arról, hogyan jutottak erre az elhatározásra, milyen tapasztalatokat szereztek a hivatalos ügyi

A bécsi Eurovíziós Dalfesztivál (Eurovision Song Contest; ESC) idén ismét bebizonyította, hogy az ESC nemcsak zenei verseny, hanem egy város számára óriási élmény és komoly gazdasági-turisztikai esemény is. A bécsi Stadthalléban megrendezett show a 70 éves jubileumot ünnepelte, miközben a város szinte teljes egészében Eurovíziós díszletbe öltözött: a Rathausplatzon felállított Eurovision Village, a közös kivetítések, a kísérőprogramok és a számos ingyenes esemény több tízezer

A magyar szinkron jelenléte igazi hungarikumnak számít szerte a világban. Bár Európa több országában – köztük Ausztriában – is készülnek helyi változatok, azonban sehol nem olyan népszerű a szinkronizálás, mint Magyarországon. Ennek történeti, szocializációs és kreatív oldala is van. 1935-ben készült el az első magyar változat, amikor az országban még nagy volt az analfabetizmus. Ezért egy törvény segítségével kötelezték a mozitulajdonosokat arra, hogy minden idegen nyelvű fi

Mitől lesz jó egy novella? Hogyan kezdjünk neki egy regénynek? Lehet-e tanítani, tanulni a prózaírást? Csire Márta erről beszélget a BIM írómentorával, Kiss Tibor Noéval és az írószemináriumok tagjaival. A beszélgetést a csoporttagok felolvasása követi. A Bécsi Irodalmi Műhely 2024-ben alakult meg. Az alapítók (Nádori Lídia, Kiss Tibor Noé) kezdetben műfordítói és írószemináriumokat indítottak. Kiss Tibor Noé azóta is két írószemináriumi csoportot vezet, amelynek tagjai ezútt

Bécsben, a Schottenkirche altemplomában adott különleges kriptakoncert keretében szólalt meg XVII. századi barokk zene korhű hangszereken Urbanetz-Vig Margit hegedűművész és Anton Gansberger orgonista előadásában. A Freyung közelében tartott est egyszerre idézte meg a bécsi barokk zenei hagyományt és a kripta sajátos, időn túli atmoszféráját. II. József, a „kalapos” király, gyakran panaszkodott, hogy mennyire zavarja őt az Augartenben sétálgató nagy tömeg. Pedig a császár csa

Minden összefügg mindennel, és semminek nincs csupán egyetlen oka. Ez a tartalom nélküli intersztelláris állítás töltődik fel naponta, mióta a magyar választók április 12-én hatalmas többséggel megbuktatták Orbán Viktor kormányát és kleptomániás NER-rendszerét. Magyar Péter miniszterelnöki beiktatása szombaton olyan formálisan ünnepélyes volt, amilyennek egy ilyen rendezvénynek lennie kell. Az azt követő ünnepi öröm viszont olyan felszabadult lett, amilyenre ritkán akad példa