Erasmus újra – egy magyar–uniós konfliktus osztrák szemmel
A 2022-ben uniós döntéssel kizárt 21 magyar egyetem a 2026/27-es tanévtől ismét bekapcsolódhat az Erasmus+ programba. A visszatérés egy többéves magyar–uniós vita végére tehet pontot, amelynek középpontjában az egyetemek alapítványi átalakítása, a kuratóriumok politikai összetétele és az uniós pénzek felhasználásának garanciái álltak. A fejleménynek Ausztriában is van gyakorlati jelentősége, hiszen az osztrák és magyar egyetemek között kiterjedt hallgatói és oktatói mobilitási kapcsolatok működnek. Az osztrák sajtó ugyanakkor nem önálló oktatáspolitikai történetként, hanem elsősorban a magyarországi politikai és intézményi változások egyik következményeként értelmezi az Erasmus visszatérését.
A múlt hét egyik, az osztrák sajtóban is visszhangot kapott Magyarországgal kapcsolatos híre volt, hogy a magyar egyetemek és főiskolák a 2026/27-es tanévtől ismét részt vehetnek az európai felsőoktatási mobilitási és csereprogramban, az Erasmus+-ban.
A hírrel nem foglalkozott a teljes osztrák sajtó, a téma jelenleg inkább egy rövid nemzetközi hírként jelent meg. A visszatérés azonban nem csupán brüsszeli ügy: Ausztriában is van konkrét jelentősége, hiszen az osztrák egyetemek kiterjedt Erasmus-kapcsolatokat ápolnak magyarországi intézményekkel.
A Bécsi Egyetem például jelenleg nyolc magyarországi felsőoktatási intézménnyel szerepel az Erasmus-megállapodások hivatalos listáján, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemmel.
De mi is volt ennek a visszatérésnek az előzménye?
A magyar kormány 2019-től kezdve egy sor állami egyetemet közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába helyezett át. Ennek eredményeként az érintett egyetemek már nem közvetlenül az államhoz tartoztak, hanem olyan alapítványokhoz, amelyek kuratóriumai az intézmények működésének meghatározó szereplőivé váltak.
Az Európai Unió szemében elsősorban az jelentett problémát, hogy ezeknek az alapítványoknak a kuratóriumaiban több, a kormányhoz, illetve a Fideszhez kötődő politikus és közéleti szereplő is helyet kapott. Az Európai Bizottság szerint ez összeférhetetlenségi kockázatot jelentett, és aggályokat vetett fel az uniós pénzek átlátható és politikai befolyástól mentes felhasználásával kapcsolatban.
Az EU 2022 végén ezért olyan intézkedést fogadott el, amely megtiltotta új uniós jogi kötelezettségvállalások megkötését a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel. Ez a gyakorlatban érintette az Erasmus+ és a Horizont Európa programokat is. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem az Erasmus-program általános magyarországi megszüntetését jelentette: az intézkedés az érintett alapítványokra és az általuk fenntartott intézményekre vonatkozott. A Magyarországra érkező Erasmus-hallgatók mobilitását például nem érintette a tiltás.
A vita lényege tehát leegyszerűsítve az volt, hogy az EU szerint nem voltak megfelelően garantálva az összeférhetetlenség elkerülésének és az uniós pénzek védelmének feltételei.
Sajátos magyar válasz: a Pannónia program
A kizárás következtében a magyar kormány új mobilitási programot indított. A Pannónia Ösztöndíjprogram 2024-ben kezdődött, és kifejezetten lehetőséget kínált a modellváltott egyetemek hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak külföldi mobilitására. A programot a magyar állam finanszírozza; első szakaszában mintegy 8000 hallgató, oktató és egyetemi munkatárs számára biztosított mobilitási lehetőséget.
A Pannónia ugyanakkor nem egyszerűen az Erasmus másolata. Több tekintetben eltérő program, amely Európán kívüli mobilitásokat is támogat, és bizonyos területeken az Erasmusnál szélesebb lehetőségeket kínál. Ugyanakkor az Erasmus több évtizede működő, európai szintű, intézményesített hálózatát és az ebből fakadó partnerkapcsolatokat a Pannónia nem tudta teljes egészében helyettesíteni.
Mit ír erről az osztrák sajtó?
Az ügy szeptember 4-én az ORF, a Der Standard és a Kronen Zeitung oldalán is megjelent.
Az ORF rövid hírében arról számolt be, hogy a 2022-ben kizárt 21 magyar felsőoktatási intézmény a következő tanévtől ismét bekapcsolódhat az Erasmus-programba. A tudósítás felidézi, hogy az egyetemek alapítványokhoz kerülése annak idején komoly vitákat váltott ki Magyarországon is: a kormány ezt az egyetemek modernizációjával indokolta, kritikusai viszont a Fidesz befolyásának megerősítését látták benne. Az ORF az EU álláspontját az összeférhetetlenségi, jogállamisági és átláthatósági aggályokkal magyarázza.
A Der Standard ennél valamivel erősebben politikai keretben mutatja be a történetet. Már a cím is azt hangsúlyozza, hogy „Alle Hochschulen Ungarns kehren ins Erasmus-Programm zurück”, vagyis „Magyarország valamennyi egyeteme visszatér az Erasmus-programba“. Az alcím pedig kiemeli: a magyar felsőoktatási intézményeket 2022-ben az EU aggályai miatt zárták ki, most pedig ismét állami ellenőrzés alá kerülnek.
A lap az Erasmus visszatérését szorosan összekapcsolja az Orbán-kormány által létrehozott alapítványi rendszer átalakításával. A Standard szerint az új, Magyar Péter vezette, Európa-barát kormány korrupcióellenes intézkedéseket fogadott el, és az Orbán-korszakban létrehozott vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével, illetve az egyetemek ismételt állami kontroll alá helyezésével teremtette meg a visszatérés feltételeit.
A Standard tehát erősebb politikai összefüggésben értelmezi az Erasmus visszatérését: nem egyszerű oktatáspolitikai döntésként, hanem az új magyar kormány és az Európai Unió közötti rendezés egyik kézzelfogható eredményeként.
A Kronen Zeitung rövidebb és kevésbé elemző módon számolt be az eseményről. A „Nach Ausschluss 2022 – Bald wieder Erasmus an allen Hochschulen in Ungarn“ („A 2022-es kizárás után – Hamarosan ismét Erasmus valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményben“) című cikkében a lap szintén kiemeli, hogy a mintegy két tucat magyar egyetemet 2022-ben, Orbán Viktor kormányzása alatt zárták ki az Erasmus-programból, miután az intézményeket alapítványokhoz helyezték át. A cikk szerint az új kormány intézkedései nyomán az egyetemek ismét állami ellenőrzés alá kerülnek, így visszatérhetnek a programba.
Mit jelent ez Ausztria számára?
Az Erasmus visszatérése Ausztria számára is fontos történés: az osztrák felsőoktatási intézmények számára a magyar egyetemekkel való hallgatói és oktatói mobilitás konkrét, mindennapi együttműködéseket jelent.
Az osztrák sajtó visszafogott érdeklődése ugyanakkor azt is mutatja, hogy az ügy jelenleg nem tartozik a kiemelt osztrák belpolitikai témák közé. A hangsúly inkább azon van, hogy az Erasmus visszatérése egy hosszabb magyar–EU konfliktus lezárásának, illetve az Orbán-korszak egyetemi modelljének visszafordításaként jelenik meg, vagyis a magyar felsőoktatási rendszerben bekövetkező intézményi változások lehetővé tették az EU-val való megállapodást és az Erasmus visszatérését.
