Orbán bécsi öröksége: mi marad az MCC után?
A magyarországi politikai fordulatnak Bécsben is van kézzelfogható következménye. Az Orbán-korszakban jelentős állami vagyont kapott Mathias Corvinus Collegium mögött álló alapítvány július végén megszűnt, és ezzel bizonytalanná vált az MCC által megszerzett bécsi magánegyetem, a Modul University Vienna jövőbeli tulajdonosi és finanszírozási háttere. Az ORF ZIB 2 riportjában Peter Techet történész az MCC nemzetközi terjeszkedését az Orbán-rendszer politikai hálózatépítésének összefüggésében értelmezte. A történetben pedig felbukkan Sebastian Kurz volt osztrák kancellár is, akinek cége az MCC környezetéből kapott tanácsadói díjazást, majd mintegy 110 ezer eurót visszafizetett.
A magyarországi politikai fordulat bécsi következménye
A magyarországi kormányváltás egyik következménye az Orbán-korszak alatt létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása lett. A Matthias Corvinus Alapítvány – amely az MCC vagyonának meghatározó részét kezelte – július végén megszűnt. Erről az ORF augusztusi riportja is beszámolt.
A változás azért különösen érdekes Ausztria számára, mert az MCC időközben messze túlnőtt egy magyarországi tehetséggondozó intézmény keretein. Az osztrák sajtó beszámolói szerint a magyar kormány 2020-ban mintegy 1,4 milliárd eurónyi vagyont juttatott az MCC mögött álló alapítványnak. Az intézmény ezt követően nemzetközi terjeszkedésbe kezdett. Ennek egyik legfontosabb állomása a bécsi Modul University Vienna többségi tulajdonának megszerzése volt. Az MCC 2023-ban a magánegyetem 90 százalékos tulajdonrészét szerezte meg; a fennmaradó tíz százalék a Bécsi Gazdasági Kamaráé maradt.
A Kahlenbergen működő egyetem elsősorban turizmushoz, menedzsmenthez és kapcsolódó területekhez kötődő képzéseket kínál. Az ORF legfrissebb beszámolója szerint jelenleg mintegy 600 nemzetközi hallgató tanul az intézményben. Az egyetem eredetileg a Bécsi Gazdasági Kamara kezdeményezésére jött létre.
Az MCC mögötti alapítvány megszüntetése ezért nem pusztán magyarországi intézményi változás, hanem egy Bécsben működő osztrák magánegyetem tulajdonosi hátterét is érinti. Az ORF említett riportjának címe ezért beszédes: „Ungewisse Zukunft für Modul University”, vagyis bizonytalanná vált a Modul University jövője.
Nemzetközi hálózatépítés vagy oktatási befektetés?
Az MCC a Modul University megvásárlásakor maga is hangsúlyozta, hogy a bécsi egyetemmel nemzetközi jelenlétét és nemzetközi hálózatépítését kívánja erősíteni. Az ORF ezt úgy foglalja össze, hogy az MCC célja a „internationale Netzwerkbildung”, vagyis a nemzetközi kapcsolatépítés volt. Az intézmény politikai jelentőségét azonban az osztrák sajtóban többen ennél tágabb összefüggésben vizsgálták.
Az ORF Peter Techetet, az Institut für den Donauraum und Mitteleuropa Magyarország-szakértőjét kérdezte az MCC szerepéről. Techet szerint az MCC nemzetközi terjeszkedése illeszkedett az Orbán-rendszer szélesebb politikai és értelmiségi hálózatépítésébe. Techet úgy látja, hogy az MCC kapcsolatokat keresett radikális jobboldali és jobboldali-populista európai erőkkel. A riport az egyetemet ezzel összefüggésben egyfajta „Kaderschmiede”, vagyis káderképző szerepével is összekapcsolja.
Az osztrák sajtóban ugyanakkor megjelent ennek egy fontos ellenpontja is. Karl Wöber, a Modul rektora a Der Standardnak egy korábbi interjúban azt mondta, hogy az új tulajdonos részéről nem tapasztalt tartalmi beavatkozást az oktatásba és kutatásba. Az egyetem működését az osztrák akkreditációs szabályok és saját statútumai is korlátozzák.
Tehát az osztrák források alapján nem állítható tényként, hogy a Modul Universityt politikailag befolyásolta volna az MCC. A politikai jelentőség inkább a tulajdonosi háttérből, az MCC nemzetközi hálózatépítéséből és az intézmény körül megjelenő személyi kapcsolatokból következik.
És ekkor kerül képbe Sebastian Kurz
A bécsi történet egyik legérdekesebb szereplője Sebastian Kurz volt osztrák kancellár. Kurz nem a Modul University alkalmazottjaként jelent meg. Az osztrák sajtó beszámolói szerint az egykori kancellár SK Management nevű cége tanácsadói kapcsolatban állt az MCC környezetével.
A Falter beszámolója szerint Kurz cége havi mintegy 10 ezer eurós díjazást kapott. A lap a magyar Kontroll oknyomozására hivatkozva írta meg a részleteket, és hangsúlyozta, hogy az eredeti számlákat nem kapta meg. Kurz oldala ugyanakkor megerősítette a tanácsadói kapcsolatot. Kurz magyarázata szerint a tanácsadás három területet érintett: a Modul University megvásárlásának támogatását, az egyetem továbbfejlesztését, valamint az ausztriai kapcsolatépítést.
Ez utóbbi különösen érdekes egy volt osztrák kancellár esetében. Kurz 2017 és 2021 között volt Ausztria kancellárja, így a politikai és gazdasági kapcsolatrendszere önmagában jelentős értéket képviselhetett egy Ausztriában terjeszkedő külföldi intézmény számára.
Az osztrák sajtó korábban is dokumentálta Kurz és az MCC kapcsolatát. A Kurier például arról írt, hogy Kurz részt vett az MCC rendezvényén, és az intézményt Orbán Viktorhoz közeli szervezetként mutatta be.
Mi történt a 110 ezer euróval?
A történet legérdekesebb és egyben legkevésbé tisztázott része a pénzügyi konstrukció. A Falter szerint Kurz cége havi mintegy 10 ezer eurót kapott, a kifizetések pedig 2026 áprilisáig tartottak. Júniusban mintegy 110 ezer euró visszakerült a Modulhoz. A pontos körülmények azonban nem teljesen tiszták. Kurz oldaláról az hangzott el, hogy a tanácsadói díj egy része azért vált problémássá, mert meghaladta a vonatkozó közbeszerzési értékhatárt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyított lenne: a 110 ezer euró teljes egészében emiatt került visszafizetésre. A nyilvánosság előtt továbbra sem teljesen világosak a részletek.
Amit viszont Kurz és az egyetem is hangsúlyozott: a Modul University maga nem volt Kurz szerződéses partnere. A szerződés a tulajdonosi/vevői oldalon álló társasággal jött létre.
Az időzítés viszont figyelemre méltó: a kifizetések 2026 áprilisában álltak le, a 110 ezer euró visszafizetésére pedig júniusban került sor. Ez néhány héttel a 2026. április 12-i magyarországi választás után történt. Az időbeli egybeesés figyelemre méltó, de abból nem következik bizonyíthatóan, hogy Kurz a választási eredmény miatt fizette vissza a pénzt.
A Modulon belül nem nagyon látták Kurzot
A történet egyik legérdekesebb eleme, hogy Kurz tanácsadói szerepe az egyetem mindennapi működésében nem volt különösebben látható. Az osztrák beszámolók szerint több Modul-oktató nem tudott a volt kancellár tanácsadói tevékenységéről. Karl Wöber rektor pedig azt mondta, hogy személyesen soha nem találkozott Kurzcal. Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy Kurz nem végzett munkát. Inkább azt mutatja, hogy – ha a Kurz által ismertetett konstrukciót fogadjuk el – a tanácsadói tevékenység nem az egyetem napi akadémiai működésében, hanem a tulajdonosi, üzleti és kapcsolati szinten történhetett.
Kurz politikai környezetéből mások is megjelentek
A személyi kapcsolatok sem merülnek ki Kurzban. Elisabeth Köstinger, Kurz korábbi mezőgazdasági minisztere 2023 óta a Modul egyetemi tanácsának tagja. Ezt a Der Standard már 2023 decemberében is megírta. Az osztrák profil pedig arról írt, hogy Paul Olsacher, Kurz egykori pártszóvivője a Modul kommunikációs területén dolgozott.
Ezek a kapcsolatok önmagukban nem bizonyítják, hogy a Modul politikai irányítás alá került volna. Együtt azonban jól mutatják, hogy az MCC bécsi projektje és a Kurz-korszak osztrák politikai közege között voltak személyi kapcsolódások.
Mi lesz most a Modul Universityvel?
Az ORF szerint rövid távon az egyetem működése folytatódik. A szeptemberben induló új tanévet meg akarják kezdeni, és az egyetem vezetése azt hangsúlyozza, hogy az oktatás folytatását biztosítani kívánják. Hosszabb távon azonban a tulajdonosi és finanszírozási háttér bizonytalan. A Modul 90 százaléka az MCC oldalán van, miközben az MCC mögötti alapítvány megszűnt. A Bécsi Gazdasági Kamara 10 százalékos részesedése megmaradt.
Az osztrák sajtó szerint ezért felmerülhet egy új tulajdonos vagy befektető keresése is, de ezt jelenleg lehetséges forgatókönyvként, nem eldöntött tényként érdemes kezelni. A Falter közlése szerint a Modul mintegy 11 millió eurós veszteséget halmozott fel, miközben 2025-ben az MCC mintegy 7 millió euróval támogatta az intézményt. Ez azt is jelenti, hogy a tulajdonosi kérdés egyben finanszírozási kérdés is.
Egy bécsi intézmény, amely túlélheti az alapítóját
A Modul University története nem csupán egy osztrák magánegyetem sorsára korlátozódik. Az ORF és további osztrák sajtóforrásokból egy olyan kép rajzolódik ki, amelyben az MCC az Orbán-korszakban jelentős állami vagyont kapott, majd ebből nemzetközi intézményeket és kapcsolatokat épített. A bécsi Modul University ennek az egyik legfontosabb külföldi példája.
A politikai értelmezés azonban nem azonos az egyetem tényleges működésével. Míg Peter Techet az ORF-ben az MCC-t a radikális jobboldali és jobboldali-populista európai erőkkel való kapcsolatépítés részeként értelmezi, a Modul vezetése azt hangsúlyozza, hogy az új tulajdonos nem avatkozott be az oktatás és a kutatás tartalmi működésébe.
Éppen ezért a történet legpontosabb olvasata valószínűleg az, hogy az Orbán-korszakban egy jelentős magyar állami vagyonnal rendelkező intézmény 90 százalékos részesedést szerzett egy bécsi magánegyetemben, miközben az MCC körül egy nemzetközi, politikailag is értelmezett kapcsolati háló épült ki. Ebben a hálózatban Sebastian Kurz is megjelent: volt osztrák kancellárként, az MCC tanácsadójaként, és egy olyan időszakban, amikor a bécsi intézmény tulajdonosi és pénzügyi háttere éppen most kezd bizonytalanná válni.
A következő hónapokban ezért nemcsak az lesz érdekes, hogy kié lesz a Modul University, hanem az is, hogy mi történik azzal a nemzetközi kapcsolati hálóval, amelyet az MCC az Orbán-korszakban Bécsben is kiépített.
