Köztudott, hogy Bécs a valcer, általában a zene városa. Arról már kevésbé hallottak Bécs csodálói, hogy a joviális humor városa is lenne. Pedig csakugyan az. Persze éveket kell Bécsben élni ahhoz, hogy az ember ezt a humort észrevegye és megértse, no meg ahhoz, hogy vidám résztvevője, ne pedig értetlen céltáblája legyen a heccnek. Mert heccnek mindenképpen kell lenni, vagyis ahogy a nóta mondja, bécsi dialektusban: „A Hetz muaß sein…” Ha magyarul azt mondom, hecc, bizony nem

A magyar közgondolkodásban a Habsburgok Árpád-házi királyainkhoz képest sokkal mostohább helyen vannak, pedig tagjai ugyanolyan törvényes magyar királyok voltak. Sőt, éppen ez a család uralkodott Magyarországon a leghosszabb ideig: a 15. század közepén trónra lépett két királlyal együtt összesen mintegy 400 éven át. A leghosszabb ideig a magyar trónon ülő hat királyunk közül is négy ebből a dinasztiából került ki (Ferenc József, I. Lipót, Ferenc és Mária Terézia), így döntően

A Bécsi Egyetem Finnugor Tanszéke és az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (ÖIUS) meghívására 2026. november 12-én, 19 órakor Géczi János tart vendégelőadást Bécsben. A bécsi közönség már tavaly is találkozhatott Géczi Jánossal: a rózsa kultúrtörténetéről tartott előadása nagy sikert aratott. November 12-én ismét Bécsbe látogat, ezúttal a magyar neoavantgárd világába kalauzolja el hallgatóságát, bemutatva a magyar irodalom kísérletező törekvéseit és azok kulturális összefüggéseit

Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján sajátos megközelítésű rendezvénnyel emlékezik az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (AMKI/ÖIUS): november 26–27-én „1956 elmesélve – Egy forradalom kultúrtörténete” címmel rendez konferenciát Bécsben. A tanácskozás azt járja körül, hogyan él tovább a forradalom az irodalomban, a történetírásban, a filmekben, a művészetekben és a személyes visszaemlékezésekben. A tudományos programot november 25-én filmvetítés, másnap pedig Koncz Zsuzs

Ötven évvel az osztrák népcsoporttörvény elfogadása után továbbra is számos kérdés vár megoldásra. Mit sikerült elérni az elmúlt fél évszázadban, és mire lenne szükség ahhoz, hogy a népcsoportok jogai ne csupán a törvényekben, hanem a mindennapi életben is érvényesüljenek? Erről folyt élénk eszmecsere október 27-én, kedden este a bécsi Haus der Geschichte Österreichben. A kerekasztal-beszélgetésen az ausztriai magyar népcsoportot Andrea Seidler, a Központi Szövetség elnöke ké

Több mint 100 éve létezik, de mindmáig a csodájára járnak. A bécsi szociális lakáspolitikáról van szó, amely az első világháború után kezdett formálódni, mert kevés volt a lakás a városban, és azok is szűkösek voltak. Az anyagilag megfizethető kényelmet és biztonságot jelentő program mindmáig formálódik. Főszereplője a bérlakás, amelynek örökös tulajdonosa maga a város. Ő gondoskodik lakásvagyonának állagáról, értékállóságáról, és dönti el, kik lehetnek lakók. A program elsős

November 7-én tartják a XXVII. Bécsi Magyar Táncháztalálkozót. A házigazda, mint mindig, a Napraforgók Néptáncegyüttes lesz. A délutántól késő estig tartó programra szeretettel várnak minden érdeklődőt. A Bécsben működő Napraforgók Táncegyüttes és Egyesület tisztelettel meghívja Önöket a 2026. november 7-én megrendezésre kerülő XXVII. Bécsi Magyar Táncháztalálkozóra, valamint a rendezvényt kísérő gálaműsorra. Az est során együttesünk gyermek- és felnőttcsoportjai mutatják be

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából ma egy különleges beszélgetőpartnert köszönthetünk: Martos Pétert, aki 1956-ban, nyolcéves kisfiúként családjával együtt Ausztriába menekült, és itt figyelemre méltó kitartással, elszántsággal és akaraterővel épített magának új életet. Évtizedeken át a Die Presse című osztrák napilap újságírójaként dolgozott, elsősorban Kelet-Európa, azon belül is Magyarország politikai eseményeivel foglalkozott. Tudósít

Berobbant a Wien Museum és az Albertina új kiállítása, kevésbé ismert alkotókkal hódít a Leopold Múzeum és az Unteres Belvedere. Tartsanak velünk egy virtuális őszi múzeumi sétára. “Mostan színes tintákról álmodom” – írta egy jó évszázaddal ezelőtt Kosztolányi Dezső, mi pedig elcsodálkozunk a Wien Museum Farbenspiel (Színjáték) című kiállításán, milyen sokáig tartott az emberiségnek, amíg felfedezte a színkeverést, amivel aztán végre színezhette a ruhákat, tintákat, lelkeket.

Dr. Kopácsi Sándor ezredes, vezérőrnagy 1956-ban a Budapest rendőrfőkapitánya volt, majd a forradalmi Nemzetőrség helyettes parancsnoka lett. 1956. november 4-én Nagy Imrével és a kormány néhány tagjával tízéves lánya is a jugoszláv nagykövetség épületébe menekült. Kopácsi Sándor őt indult el kiszabadítani, amikor orosz járőrök elfogták és a szovjet követség alatti zárkák egyikébe zárták. A Fő utcai börtönbe került, közel két évet töltött magánzárkában. A Nagy Imre-per hatodr

Christian Pilnacek, az osztrák igazságszolgáltatás egykori kulcsfigurája felfüggesztése után is aktív maradt politikai és jogi körökben. Laptopjáról egy olyan megbízási szerződés tervezete került elő, amely szerint egy korábbi BVT-munkatárssal együtt egy magyar ügyvédnek dolgozott volna. A projekt budapesti utakat, információgyűjtést és a Magyarország és az Európai Unió közötti konfliktusokkal kapcsolatos munkát is magában foglalta, az első hónapra pedig 36 ezer eurós díjazás

A nyolcvanas évek elején, Észak -Macedóniában született írónő novelláskötetében szkopjei macedón nők mesélik el történeteiket hétköznapjaikról, férjekről, gyerekekről, szülőkről, kollégákról és barátokról, hol tragikusan, hol pedig fanyar humorral. Eközben pedig sokat elmondanak önmagukról is, környezetükről, félelmeikről, titkaikról, vágyaikról, valamint azokról a társadalmi normákról, amelyek meghatározzák az életüket, kicsi mozgásteret hagyva nekik. Minőségi, értékes közös

Aki járt a Mediterráneum országaiban, észrevehette, hogy az olasz, spanyol, dalmát kisvárosokban az utcán zajlik az élet. Az emberek az utcáról belépnek a lakásba, jellemzően a konyhába, és állandóan ki-be járnak, ki-be kiabálnak egymásnak. Az utcán, a ház előtt zajlik a társadalmi és a családi élet, viszont a mediterrán utca az évszázadok által fényesre koptatott, patyolattiszta alabástrom- vagy márványburkolatával felér egy templom vagy palota csarnokával! A mediterrán embe

Ötven éve még merész kísérletnek számított, ma pedig több mint kilencezer ember otthona. A Bécs déli részén álló Alterlaa első látásra hatalmas betonrengetegnek tűnik, közelebbről azonban egészen más arcát mutatja: zöldterületek, nagy teraszok, tetőmedencék, sport- és közösségi terek, üzletek és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások alkotnak benne egy önálló kisvárost. Harry Glück építész 1970-es évekbeli elképzelése arról, hogyan lehet sok embernek megfizethető, mégi

Másréti Kató Zoltán Pokolsár című könyvének bemutatója október 8-án lesz a Collegium Hungaricumban. "Kihez szól ez a hajdani gyermek?... A szerencsésekhez szól, akik ablakából nem hajol ki ártatlanokat pofozó rendőr, azokhoz, akiknek polcairól nem rángatják le a szeretett-becsült könyveket pökhendi titkosrendőrök, és akiket nem terrorizál a nap minden percében a hatalom. Azokhoz szól, akik a történelem és az elszabadult hatalom természetrajza iránt érdeklődnek. Azokhoz, akik

Sajátos hangulatú, igazi különleges intézmény Bécs legnagyobb, egyben Európa második legnagyobb temetője, ahol nemcsak a halottak emlékét őrzik, hanem az osztrák történelem és kultúra eseményeit is. Ahol a bánat, a szomorúság, az elmúlás mellett helyet kapott az élet igenlése is. II. József osztrák császár, Mária Terézia császárnő fia a 18. század végén úgy akarta enyhíteni az osztrák főváros egyre sokasodó temetkezési költségeit, hogy 1784-ben kötelezővé tette a bécsi temető

Az oroszokkal szemben megnyilvánuló európai veszélyérzetnek évszázados hagyományai vannak. Ismerve a történelmi tényeket, ez nem is csoda. Most ismét küszöbön álló orosz veszélyt jeleznek a katonai titkosszolgálatok, és az európaiak aggodalmai ismét magasra hágnak. Meg is van rá minden okunk. Az orosz-ukrán háború ötödik évének vége felé közeledik. Ezalatt az öt év alatt többször megfordult a hadiszerencse, végül beállt az állóháború, viszont időközben rendszerszintű változás

Szombaton hivatalosan is megnyílt Felsőőrött a Népcsoportok Háza, amely a burgenlandi magyar, horvát, valamint roma és szinti közösségek közös otthona lesz. Az új intézmény egyszerre kulturális központ, találkozóhely és a három népcsoport együttműködésének látványos szimbóluma. A megnyitó ünnepségen Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományfőnök is részt vett. Az átadást egész napos programsorozat követte: bemutatkozások, kulturális események, előadások és beszélgetések vártá

Uniós milliárdok, azbeszt a határ mindkét oldalán és az izraeli válogatott, amely Debrecenben játssza hazai mérkőzéseit – meglehetősen sokszínű volt az elmúlt hét magyar mérlege az osztrák sajtóban. A témák ugyan különbözőek, de mindegyikben megjelenik egy közös szál: Magyarország és Ausztria kapcsolata, legyen szó uniós politikáról, határon átnyúló környezeti problémáról vagy éppen egy politikailag érzékeny sporteseményről. EU-pénzek és az új magyar kormány Az osztrák sajtób

Lendvai Zsóka negyedik vendége Buda György Bécsben élő magyar műfordító, magyar szépirodalmat fordít németre, többek között Kertész Imre, Tóth Krisztina, Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter műveit. A beszélgetésben elmeséli, miért nem lett végül geológus, szó esik a lefordíthatatlan kifejezésekről, az osztrák és a német nyelv különbségeiről, a műfordítás megbecsültségéről és taníthatóságáról, és persze a mesterséges intelligenciáról.