top of page


Vasarely és Marc Adrian – Két út a mozgó képhez
Victor Vasarely, a Pécsen született világhírű magyar származású művész 120. születési évfordulóján a bécsi Albertina Modern különleges kiállítással tiszteleg előtte. A VASARELY & ADRIAN – Dynamische Raster című tárlat Vasarely és az osztrák Marc Adrian művészetét állítja párbeszédbe. Az op-art két meghatározó alakjának munkáin keresztül a kiállítás az optikai illúzió, a mozgás, a geometrikus formák és az érzékelés kérdéseit vizsgálja.
Csire Márta


Mit köszönhetünk a Habsburgoknak? - Ifj. Dr. Bertényi Iván előadása
A Bornemisza Péter Társaság és a Collegium Hungaricum közös rendezvénye a bécsi Magyar Otthonban. Ifj. Bertényi Iván 10 éven át volt a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese és a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. Megbízatása 2025 decemberében járt le. Most újra Bécsben köszönthetjük: Mit köszönhetünk a Habsburgoknak? Epizódok egy hosszú történelmi kapcsolatból címmel előadást tart a Központi Szövetség nagytermében a Schwedenplatzon "...Magyarország történ
Bécsi Napló


Osztrák sajtószemle: Külpolitikai fordulat és belpolitikai feszültségek Magyarországon
Szeptember közepén az osztrák sajtó több, egymástól eltérő témával kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal. A Der Standard Magyar Péter külpolitikai irányváltását és az Orbán-korszak egyes jogszabályainak módosítását emelte ki, a Die Presse az előző külügyminiszterrel szembeni büntetőfeljelentésről írt, az ORF az LGBTQ-szabályozás átalakítását, a Krone pedig az új kormány alkotmányos változtatásaival szembeni tiltakozást mutatta be. A héten nem volt olyan magyarországi hír,
Csire Márta


Mindennapi olajunkat add meg nékünk ma…
Szabad-e a kőolajat a kenyérhez hasonlítanunk, és vele parafrazálnunk a kereszténység legfontosabb imádságát? Pedig ez a valóság… Jó ideje annyira kőolajfüggővé vált a világgazdaság és a Földön élő emberek mindennapi élete, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen volt az élet az olaj előtt. Pedig Edwin L. Drake 1859-ben fúrta meg első olajkútját Pennsylvaniában, vagyis az olajkorszak mindössze 167 éve tart. Az ipari forradalom és általa a Brit Birodalom a szén kitermelésének és f
Másréti Kató Zoltán


„Egy sok ezer darabos puzzle-t megpróbálni másképp összerakni”
Hogyan lehet egy közel 300 oldalas, regényterjedelmű Schnitzler-drámából színpadi előadást létrehozni? Gáspár Ildikó mintegy 200 oldalt húzott a Komödie der Verführung eredeti szövegéből, a szereplők számát 25-ről 13-ra csökkentette, és korabeli bécsi kabarészövegekkel, valamint a Csárdáskirálynő dalaival építette újra a történetet. A Theater in der Josefstadtban bemutatott előadás kapcsán a rendezővel többek között arról beszélgettünk, hogyan lehet egy régi művet mai szemmel
Lendvai Zsóka


Több mint egyesületi iskolák – a magyaroktatás új útjai Bécsben
Bécs magyaroktatási térképe jóval gazdagabb annál, mint amit egy gyors internetes keresés alapján látni lehet. Három meghatározó műhely, három különböző karakter, több tucat lehetőség – és egy új eszköz, a Bécsi Magyar Iskola Programválasztója, amely segít eligazodni közöttük.
Bécsi Napló


Erasmus újra – egy magyar–uniós konfliktus osztrák szemmel
A 2022-ben uniós döntéssel kizárt 21 magyar egyetem a 2026/27-es tanévtől ismét bekapcsolódhat az Erasmus+ programba. A visszatérés egy többéves magyar–uniós vita végére tehet pontot, amelynek középpontjában az egyetemek alapítványi átalakítása, a kuratóriumok politikai összetétele és az uniós pénzek felhasználásának garanciái álltak. A fejleménynek Ausztriában is van gyakorlati jelentősége, hiszen az osztrák és magyar egyetemek között kiterjedt hallgatói és oktatói mobilitás
Csire Márta


A fordítástámogatás nem politikai kérdés
A magyar irodalom nemzetközi reprezentációjának feladatát éppúgy magához ragadta az elmúlt évtizedek központosításra törekvő Fidesz-korszaka, mint sok minden mást. Nagyjából hasonló „sikereket” is ért el benne. Hiába hirdették hangosan a Demeter Szilárd-féle „irodalmi erőtér”-építés egyik fontos feladataként a magyar irodalom nemzetközi felemelését: a központosítás, a műfordítás korábbi bevált gyakorlatainak és műhelyeinek szétverése megtette a hatását. „A fordítástámogatás k
Markó Anita


Zsíros, de finom - A háromszáz éves bécsi kolbászkifőzdék
Mitől maradtak fenn és nyertek egyre több jogot a bécsi kolbász- és virslifőzők? Az ízletes, gyorsan elfogyasztható falatoktól, a rafinált ízektől? A törzsvendégek, az elemzők és az árusok a humorral és kedvességgel átitatott bodegák különleges hangulatát nevezik legfontosabb vonzerejüknek. Vidám vásárok, sátoros ünnepek, cirkuszi mulatságok hangulatát idézik az egyszeri látogatók számára az Ausztriában, de leginkább Bécsben és Linzben illatozó Würstelstandok, kolbászházacská
Földvári Zsuzsa


Orbán bécsi öröksége: mi marad az MCC után?
A magyarországi politikai fordulatnak Bécsben is van kézzelfogható következménye. Az Orbán-korszakban jelentős állami vagyont kapott Mathias Corvinus Collegium mögött álló alapítvány július végén megszűnt, és ezzel bizonytalanná vált az MCC által megszerzett bécsi magánegyetem, a Modul University Vienna jövőbeli tulajdonosi és finanszírozási háttere. Az ORF ZIB 2 riportjában Peter Techet történész az MCC nemzetközi terjeszkedését az Orbán-rendszer politikai hálózatépítésének
Csire Márta


Meghalt Nádas Péter
83 éves korában meghalt Nádas Péter, a kortárs magyar és európai irodalom egyik legjelentősebb alakja. 1942. október 14-én született Budapesten. Gyermekkorát meghatározta a háború, a holokauszt utáni világ, édesanyja korai halála és édesapja öngyilkossága. Családja a holokausztot bujkálva, hamis papírokkal élte túl. Ezek az élmények későbbi életművének is fontos rétegeivé váltak. Fiatalon fotóriporterként és újságíróként dolgozott, majd az írásnak szentelte életét. 1967-ben j
Csire Márta


Raiding / Doborján 2026
Idén ünnepli 20. évfordulóját a doborjáni Liszt Központ, amely tematikus programok sorozatát kínálja az egész évadban. Ezek közül a legfontosabb a Liszt Fesztivál, mely októberben lesz. A szervezők különböző meglepetésekkel várják a látogatókat egész évben Raidingban (Doborján). Fetes Kata: Raidingban (Doborján) a Liszt Központ igazgatósági asszisztense Puskás Péter. Egyik feladata, hogy összehangolja a múzeum, a fesztivál és az aktuális szezon eseményeit oly módon, hogy az b
Fetes Kata


Magyar szó, közös játék – nyári táborok a Bécsi Magyar Iskolában
A nyári szünet sok család számára komoly fejtörést jelent: hogyan töltsék a gyerekek a vakációt úgy, hogy közben tartalmas élményekkel gazdagodjanak, új barátokat szerezzenek és közösségben lehessenek? A Bécsi Magyar Iskola idei nyári táborai éppen erre kínálnak lehetőséget. Idén nyáron eddig két tábor valósult meg – a Mesés világ tábor és az Időutazó tábor –, jelenleg pedig javában zajlik a Musical tábor. A táborok egyik legnagyobb értéke, hogy a gyermekek játékos formában g
Győri Zsófi


Amikor elfogy a hűtővíz: Paks az osztrák sajtó tükrében
A Duna rekordalacsony vízállása nemcsak Paks működését állította próbatétel elé, hanem új kérdéseket is felvetett az atomerőmű hosszú távú biztonságáról. Miközben Magyarország a hűtés biztosítására keresi a megoldást, az osztrák sajtó a paksi eseményeket a klímaváltozás, az aszály és Paks II. jövőjének összefüggésében vizsgálja. De mit lát a szomszédos, hagyományosan atomellenes Ausztria a magyar atomerőmű körüli problémákból? Ausztria azon országok közé tartozik, ahol az...
Csire Márta


Fanyűvők – A Thonet testvérek (Kultúrtörténeti séták 3.)
Igazából fagyúrók lennének, de magyar nyelven a vasat gyúrják, a fát pedig nyűvik. Legtalálóbban mégis fahajlítóknak hívhatnánk őket. Olyan borbély, aki futtában borotválja meg a nyulat, csak a népmesében létezik – de ezek a Thonet-gyerekek képesek voltak csokrot kötni akár egy bükkfaszéklábra is! Ma már semmin sem csodálkozunk, de akkoriban bizony ez nagy szenzáció volt. Persze nem a Thonet testvérek voltak ennyire ügyesek, hanem az apjuk, Michael Thonet asztalosmester, aki
Másréti Kató Zoltán


Vor der Hundert-Tage-Bilanz
Während ich diese Zeilen schreibe, sind wir noch ungefähr eine Woche davon entfernt, dass eine Flut von Bewertungen über die ersten hundert Tage der neuen Regierung die ungarische Öffentlichkeit überschwemmen wird. Insofern habe ich es leichter, als mich die Mehrheitsmeinungen noch nicht beeinflussen können. Ich vermute, dass auch diesmal jene Themen überwiegen werden, die gerade aktuell sind oder zuletzt als besonders wichtig galten – etwa der Wechsel im Amt des Staatspräsid
László Kéri


Több mint kutatóintézet – az ÖIUS, a magyar tudomány és kultúra bécsi műhelye a Schwedenplatzon
Mi köti össze az ausztriai magyarság történetének kutatását, a kétnyelvűség kérdéseit, egy burgenlandi levéltár dokumentumait, Dragomán Györgyöt, Darvasi Lászlót és Koncz Zsuzsát? Első pillantásra talán nem sok minden. Bécsben azonban van egy hely, ahol mindez egyetlen programba illeszkedik: az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (AMKI), német nevén Österreichisches Institut für Ungarische Studien (ÖIUS). Az intézet 2010 óta működik Bécsben, és eredeti feladata ma is meghatározza
Seidler Andrea


Száznapozás előtt
Amikor e sorokat írom, nagyjából egy héttel vagyunk azelőtt, hogy az új kormány első száz napjáról szóló értékelések tömege ellepje majd a hazai közéletet. Ennyiben könnyebb a dolgom, hisz’ még nem befolyásolhatnak a többségi vélemények. Az a megérzésem, hogy ezúttal is túltengenek majd az éppen aktuálisan, legutoljára nagyon fontosnak tartott ügyek taglalásai (köztársaságielnök-csere, a Duna vízállásának gondjai stb.). Magam a hosszabb távon is alapvetőnek gondolható, négy a
Kéri László


Energiapolitika kánikulában
Sorozatos forróság, vagy ez már maga a klímaváltozás? – töprengenek az osztrák tudósok. Csalódást okoz a vizei egyharmadát vesztett osztrák büszkeség, a végtelen vízerőmű, a megújuló energiaforrások viszont éjszaka nem működnek. Hiányoznak még a hosszú távú válaszok az időjárás megváltozására, sürgős feladat pillanatnyilag a tűzoltás. „Még nincs vége a kánikulának, még apadnak a vizek, pusztul a termés, égnek az erdők, hullanak az állatok, fogyóban az áram, lankad a turizmus.
Földvári Zsuzsa


Zu Gast bei Paul Lendvai - Ein Sommergespräch über Europa, Demokratie, Ungarn und ein Leben für den Journalismus
Wir sind heute zu Gast bei Paul Lendvai in seinem Sommerhaus im Burgenland. In einem schattigen Gartenpavillon sprechen wir mit einem Mann, der seit Jahrzehnten zu den profiliertesten politischen Publizisten Österreichs zählt und die Entwicklungen in Mittel- und Osteuropa wie kaum ein anderer begleitet hat. Der gebürtige Budapester lebt seit 1957 in Österreich, war langjähriger Korrespondent der Financial Times, leitete die Osteuropa-Redaktion des ORF und prägte über mehr als
Andrea Seidler
bottom of page
