Raiding / Doborján 2026
Frissítve: szept. 1.
Idén ünnepli 20. évfordulóját a doborjáni Liszt Központ, amely tematikus programok sorozatát kínálja az egész évadban. Ezek közül a legfontosabb a Liszt Fesztivál, mely októberben lesz. A szervezők különböző meglepetésekkel várják a látogatókat egész évben Raidingban (Doborján).
Fetes Kata: Raidingban (Doborján) a Liszt Központ igazgatósági asszisztense Puskás Péter. Egyik feladata, hogy összehangolja a múzeum, a fesztivál és az aktuális szezon eseményeit oly módon, hogy az bel- és külföldön érdeklődést keltsen.
Puskás Péter: Az összes többi koncerttel ellentétben, amit az évek során a saját ügynökségemen keresztül bonyolítottam, a Raidingban betöltött szerepem inkább a színfalak mögött zajlik, és nem kötődik ténylegesen a koncertekhez. Viszont a hangversenyeket az igazgatósági páholyból élvezhetem. Igazgatói asszisztensként, a vezetőség nevében, a belső folyamatokban mindenért én vagyok a felelős, de meglehetősen nagy saját területem is van: általános kommunikációs stratégia kidolgozása (nemzetközi szinten is), amely nemcsak a Liszt Központot és a fesztivált, hanem most már a Liszt szülőháza mellett megnyílt múzeumot is pozicionálja. Ezenfelül pedig projektfejlesztés, kapcsolattartás az érdekelt felekkel és minden más, erről a területről. Jelenleg a két legnagyobb kihívásom a Liszt Magazin (amely szeptemberben jelenik meg, először magyarul és angolul is), valamint a kapcsolatok és az együttműködés bővítése a Budapesten működő Zeneakadémiával és Liszt Múzeummal. Budapesten igazán meleg fogadtatásban részesültünk, és spontán elindult számos fontos projekt, a mesterkurzusoktól a közösen tervezett hangversenysorozatokon és szimpóziumokon át egészen a 2028-ra, sőt 2029-re tervezett programokig.
F. K.: A múzeum több teremben mutatja be Liszt Ferenc, a zongorista és zeneszerző életét. A kiállítások jelmondata a tőle származó mondás: „Le Concert c’est moi. – A koncert én vagyok”.
P. P.: Ez a Liszt-idézet abból az időből származik, amikor zongoristaként szólókoncertjeivel precedenst teremtett. Az ő találmánya volt az, amit mi ma közönséges zongoraestként ismerünk. Erre utal ez a kijelentés. Ez az előadási forma anno abból alakult ki, hogy nehezen talált magához illő más művészt, akivel „értelmes programokat” tudott volna összeállítani. Ugyanakkor szerinte az ilyen esték „unalmas zenei monológok”. Raidingban, ebben a házban, amelyet ma szülőházaként ismerünk, született 1811-ben Liszt Ferenc. Az évtizedek során ez a történelmi helyszín egyszerű lakóházból nemzetközileg elismert emlékhellyé fejlődött. A szülőház a kibővített múzeumi koncepciónak a központi eleme, amely a zongoraművész életét, munkásságát és örökségét magával ragadó módon kelti életre. A múzeum különböző állomásokon keresztül ábrázolja Liszt életét. Ennek középpontjában áll a „kék szalon”, amelynek berendezési tárgyai a zeneszerző bécsi lakásából származnak. Nekem személyesen az a térkép a kedvencem, amely kis zászlókkal mutatja Liszt utazásait Isztambultól Moszkváig, vagy Portugáliától Dublinig, útközben majdnem minden városban megállva. Fizikailag hogyan volt ez akkor lehetséges, számomra nehezen elképzelhető. Másik kedvencem a kis komponálóasztalka, amelyet Liszt a postakocsiban használt. Ezt viszont családi tulajdonból kölcsönöztük, Nike Wagner adománya.
F. K.: Egész évben látogatható a Liszt Centrum? Vannak különleges ajánlatok felnőtteknek és gyerekeknek?
P. P.: Vannak tematikus vezetések csoportoknak. Nem feledkeztünk meg sem a gyerekekről, sem a fiatalokról. Vezetést tartunk már az óvodáskorúaknak is. Ebben Franzi, a kis bárány vezetésével utazást tesznek a kicsik a zene világában. Az iskoláskorúak megismerkedhetnek Liszt Ferenccel, a szupersztárral. A gyerekeknek lehetőségük van zenélni és vezényelni. Az ifjúsági program folyamán kiderül, hogyan élt, mi ösztönözte, és miért olyan különleges a zenéje a mai napig. A felnőttek részére szervezett vezetés megismertet Liszt Ferenc, a raidingi szupersztár művészi eredményeivel és eseménydús életrajzával. Felfedi utazásának mérföldköveit: legnagyobb sikereit Weimarban, lelkigyakorlatát Rómában, majd végső nyughelyét Bayreuthban. Ez az érdeklődőktől függően magyar, német vagy angol nyelven történhet. Előre kell az igényt bejelenteni, és 25 főnél nem lehet nagyobb a csoport. Természetesen az egyéni látogatókat is nagy örömmel fogadjuk hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 10-től 17 óráig tartunk nyitva. A jegyek árát a Liszt Múzeum honlapján részletesen feltüntettük.
A koncertterem (fotó: Andreas Hafenscher) A Kutrowatz zongoraduó (fotó: Reinhard Gombas) Martin Sieghart (fotó: Goran Andric)
F. K.: Mint kiderült, a művész halálának 140. évfordulóján nem lesznek kiemelkedő események, ehelyett születésnapjának évfordulóján, fesztivál keretében összpontosulnak az ünnepségek. Milyen csemegék készülnek erre az alkalomra?
P. P.: Az egyik legfontosabb hangverseny idén Liszt születésnapján, október 22-én lesz. Ez az időpont idén azért is jelentős, mert az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójának előestéjére esik. Ezért a múzeum két művészeti vezetője, Eduard és Johannes Kutrowatz (a nemzetközileg sikeres zongoristaduó), felkérte Martin Sieghartot és a Bécsi Kamarazenekart, hogy adjanak elő egy teljesen „magyar” Liszt-programot: a Rákóczi-indulót, a 4. és 6. magyar rapszódiát, valamint központi darabként Liszt Ferenc 2. zongoraversenyét, melynek szólistája Kateryna Titova rezidens ukrán zongoraművésznő. Másik zenekari koncertünk Sieghart és a Bécsi Kamarazenekar előadásában lesz. Ez nagyon érdekes kombináció. Sieghart, aki a Bruckner Zenekarnak régóta vezető karmestere, a legalkalmasabb erre a feladatra. Október 23-án pedig emlékezünk az ’56-os forradalom 70. évfordulójára. Az én szívemhez ez az emlékünnepség azért áll nagyon közel, mert az én szüleim is 1956-ban menekültek Ausztriába, és itt építették fel pályájukat. Erre az eseményre, ugyanúgy, mint hangversenyeinkre és kiállításainkra, várjuk Ausztriából és Magyarországról az érdeklődő közönséget.
(Az interjú először a nyomtatott Bécsi Napló 2026/4., július–augusztusi számában jelent meg.)
