Hívjuk őket inkább oligarcháknak? Kiskirályoknak? Új feudális földesuraknak? Maffiózóknak? Ki így, ki úgy hívja őket, ahogy tetszik, nekem aztán édes mindegy. Ami nem mindegy: emlékszünk még, Orbán és rezsimje számtalanszor hangoztatta, hogy hát igen, igen, persze, persze, stb., de ne sajnáljuk, ha kialakul egy jobboldali nemzeti érzelmű tőkeerős csoport, mely nem kiviszi pénzét Magyarországról, hanem hőn szeretett hazája javára befekteti azt, és egyébként is, ha majd esetleg

A második kontinentális kongresszusra összegyűlt 13 észak-amerikai brit gyarmat képviselői 1776. július 4-én aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot, amellyel kinyilvánították a Brit Birodalomtól való elszakadásukat. Ez a nap az Amerikai Egyesült Államok létrejöttének napja, és mint ilyen, a legjelentősebb amerikai szövetségi ünnep. Az USA néhány napja, 2026. július 4-én ünnepelte immár 250. születésnapját. Minden korszakalkotó esemény mögött hosszú és bonyolult folyamatok áll

Gránitszilárdnak mondott állami intézmények recsegnek: a Tisza Párt kétharmada után Sulyok Tamás államfő maradása a magyar belpolitikai válság egyik gócpontja lett. A hatalom sakktábláján értékes gyalogként hol aláír, hol visszaküld törvényeket, miközben az ellenzék leváltást ígér, a kormányoldal időt nyer, az ország pedig újabb alaptörvény‑módosítás felé sodródik. A tét: ki és milyen felhatalmazással választja meg legközelebb az államfőt. Ki gondolta volna, hogy a régi, kife

Amilyen kényelmes az új magyar kormány számára, hogy többségben van, olyan akadályokkal teli ugyanakkor az útja. Az első két külföldi látogatás – a lengyelországi és a rövidre szabott bécsi – még azt a benyomást keltette, mintha a külpolitikában „terített asztal” várná Magyar Pétert és csapatát. Ehhez sokban hozzájárult Orbán Anita, aki nemcsak a külügyminiszteri, hanem a miniszterelnök-helyettesi posztot is vállalta. Vele fut neki Magyar Péter a világnak. De éppen a tapaszta

Az elmúlt esztendő világpolitikai eseményei, a háborúzó nagyhatalmak nyomasztó agressziója, az Európai Unió tévelygései, valamint az Orbán-kormány médiáját is uraló gyűlölködők lejtmenete, az állampárti elit mammonimádata egyaránt megbosszulta magát. A nagyvilágban is megtapasztalhattam a közélet aggasztó életjeleit, az erőpolitika és az önkényuralom térhódítását és az ellenállás csíráit főleg Európában és térségünkben. A TISZA Párt győzelmének megítélését illetően – Szeremle

Az amerikai dzsóker taktikája kifulladni látszik a perzsa sakktáblán: a fenyegetések és győzelmi jelentések sorát Irán fegyelmezett, decentralizált mozdulatai cáfolják, miközben az Öböl menti partnerek türelme fogy. A játszma végkimenetelét egyre inkább nem a blöff, hanem a több lépéssel előre megtervezett stratégia határozza meg. Eredetileg Indiában találták ki a sakkjáték ősének számító stratégiai játékot, amely perzsa közvetítéssel vált a mai sakká. A közel-keleti eseménye

A magyar miniszterelnök, Magyar Péter ausztriai látogatását már majdnem protokolláris eseménytelenségnek lehetett volna elkönyvelni – ha utólag nem történt volna két dolog, ami kiemeli a rövid, csak néhány órás eseményt a diplomáciai megszokottságból. Magyar Péter és Christian Stocker osztrák kancellár a délelőtti sajtótájékoztatójukon hosszasan beszéltek az „azbesztbotrányról“, amely érthetetlen módon úgy keletkezett, hogy négy burgenlandi bányából éveken át tonnaszámra expo

Minden összefügg mindennel, és semminek nincs csupán egyetlen oka. Ez a tartalom nélküli intersztelláris állítás töltődik fel naponta, mióta a magyar választók április 12-én hatalmas többséggel megbuktatták Orbán Viktor kormányát és kleptomániás NER-rendszerét. Magyar Péter miniszterelnöki beiktatása szombaton olyan formálisan ünnepélyes volt, amilyennek egy ilyen rendezvénynek lennie kell. Az azt követő ünnepi öröm viszont olyan felszabadult lett, amilyenre ritkán akad példa

Fantasztikus hír: az Európai Unió zászlója kikerül a budapesti Országház homlokzatára, az ott lobogó magyar és székely zászló mellé! Csodálatos! Álljunk csak meg egy pillanatra: mi ebben a hír? Ráadásul fantasztikus!? Magyarország 2004-től, immár közel negyedszázada az EU tagja, azóta a kék alapon sokcsillagos zászlót nemhogy az állami intézmények homlokzatára, de nem egyszer még az utolsó falusi lángossütő bódé tetejére is kitűzik, hát akkor az Országházra! Az Országház 2007

A történelemben számos tengerszoros játszott kiemelkedő szerepet. Talán az egyik legismertebb az antik mitológiában és történelemben jelentős Thermopülai-szoros. A „Thermopülai”szó „forró kapuk”-at jelent. Nomen est omen: valóban az egyik legforróbb hadihelyzet állt elő Krisztus előtt 480-ban, mikor a Xerxész perzsái ellen harcoló görögök két napig sikeresen megvédték és tartották a szorost a sokszoros túlerővel szemben. A védők végül az utolsó szálig mind odavesztek, viszont

A vasárnapi választást kétharmaddal nyerte meg a Tisza Párt, amely 98,93 százalékos feldolgozottságnál a listás szavazatok 53,06 százalékát gyűjtötte be, a 95 egyéni mandátumhoz várhatóan 43 listás helyet szerez, összesen 138-at a 199 fős Országgyűlésben. A Fidesz a listás szavazatok 38,43 százalékát szerezte meg, összesen 55 képviselőt juttat a parlamentbe. A szélsőjobboldali Mi Hazánknak várhatóan hat képviselője lesz. A bonyolult szavazatszámlálási előírások miatt a Nemzet

Aiszkhülosz Perzsák című antik tragédiája a hübriszről szól: Xerxész perzsa uralkodó, mérhetetlen hatalomvágyában és gőgjében végül mindent elveszít a görögökkel vívott, általa kezdeményezett harcban. Idéznünk kell, mit Dareiosz, Xerxész apjának szelleme mond a drámában fiáról, amiért az felelőtlenül megindította a hadjáratot, magára haragítva ezzel Zeuszt: „Azt gondolta, esztelen, hogy bár halandó, ő legyőz minden istenséget és Poszeidónt, esztelenség ez, mi más, mely fiamat

Két könyv jelent meg majdnem két évtized távlatában, melyeket a címek miatt nagyon könnyen össze lehet téveszteni, és mindkettő elég robbanóanyagot rejt magában. Az egyik, Merre tovább, Magyarország? nyolc hosszú tanulmányban azzal foglalkozott, ami szójátékként az alcímet adta: reformkérdések – kérdéses reformok . A vaskos kötet nyolc szerzője Magyarország iránykérdésére akart válaszolni, de nem útmutatásként, „inkább csak kérdezünk“. A mai napig nem lehet tudni, mennyire

Négy ember uralta Donald Trump második elnökségének első évfordulója körül a világpolitikával foglalkozó média érdeklődését. Nem a világpolitikát önmagát, mert abban a washingtoni Fehér Ház ura kiszámíthatatlan döntéseivel vitathatatlanul a „number one” – sokak sajnálatára, mások örömére. Annál érdekesebb, hogy kiknek sikerül Trump dacára kitűnni a politikusok amorf tömegéből. Mielőtt valaki rávágja, hogy az első helyet pályázat nélkül Mark Carney kanadai miniszterelnök nyert

Álljunk ki a kollektív bűnösség ellen – ezzel a mottóval szervezett a Köz.ügy aktivista csoport tüntetést Pozsonyban, a belvárosi Főtéren pénteken, 2026. január 30-án. A tüntetés célja az volt, hogy a felvidéki magyarság hangot adjon tiltakozásával a Büntetőtörvény elfogadott módosításáért, amely szerint a Beneš-dekrétumok máig érvényesek, azok ellen felszólalni, azokat tagadni, érvényességüket megkérdőjelezni büntetendő cselekedet. A dekrétumok megalkotásánál és elfogadásáná