Magyarék nekifutnak a világnak
- Martos Péter
- 4 days ago
- 3 min read
Amilyen kényelmes az új magyar kormány számára, hogy többségben van, olyan akadályokkal teli ugyanakkor az útja. Az első két külföldi látogatás – a lengyelországi és a rövidre szabott bécsi – még azt a benyomást keltette, mintha a külpolitikában „terített asztal” várná Magyar Pétert és csapatát. Ehhez sokban hozzájárult Orbán Anita, aki nemcsak a külügyminiszteri, hanem a miniszterelnök-helyettesi posztot is vállalta. Vele fut neki Magyar Péter a világnak.
De éppen a tapasztalt diplomatát szemelte ki az ellenzékbe szorult Fidesz első komoly támadásának célpontjául. „Az Orbán-kormány tagjai” aláírással nyílt levelet írtak Orbán Anitának, amelyben azt állították: „Hosszú éveken keresztül dolgoztál velünk az Orbán-kormány külügyi rendszerében, magas pozíciókban.” A miniszterasszony korrupcióellenes kampányára éles hangú szóözönnel reagáltak, többek között „alattomos, önmagadat mentegető, minden alapot nélkülöző“ propagandarágalmakkal vádolva őt. Figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor csak 13 órával később tette közzé miniszterei nyílt levelét saját Facebook-oldalán.
Orbán Anita is hosszan válaszolt, de elég egyetlen mondatát idézni: „Ti árulásról beszéltek, de talán egyszer érdemes lesz őszintén feltenni a kérdést: az-e az áruló, aki jobban szereti a hazáját a politikai közösségénél, vagy az, aki cselekvően tett azért az Orbán-kormány tagjaként, hogy ezt a csodálatos országot kifosszák, tönkretegyék, megroppantsák.” Hasonló hangvételben vette védelmébe a miniszterasszonyt Magyar Péter. A miniszterelnök megszólításként a következőt választotta: „Kedves gyáva, neveteket sem vállaló maffiózók!”
Ha a Magyar-kormány meg akarja vívni a külpolitikai téren közelgő harcokat, jobban tenné, ha nem hagyná magát hasonló vitákba bonyolódni. A legsürgősebb teendők közül is a legfontosabbak azok a törvénymódosítások, amelyek augusztus 31. előtt lehetővé tehetik, hogy Magyarország minél nagyobb összeget kapjon azokból az európai uniós forrásokból, amelyek az Orbán-kormány számára nem nyíltak meg. Összesen mintegy 17 milliárd euróról lehet szó.
Magyar Péter miniszterelnökként pünkösdig két interjút adott: az RTL televíziónak és a Telex online újságnak. Orbán Anita a Válasz Online-nak nyilatkozott; mindketten részletesen kitértek a következő külpolitikai lépésekre. Miután a külügyminiszter egy Kárpátalja elleni orosz támadás miatt bekérette Oroszország nagykövetét – Sztanyiszlavov nagykövet jegyzetelt, majd megígérte, hogy közvetíti az elhangzottakat Moszkvába –, a miniszter úgy fogalmazott, hogy realistán tekintenek az eddig túlságosan baráti viszony jövőjére: „Oroszország fontos régiós szereplő, amellyel pragmatikus viszonyra törekszünk.”
Ami az Ukrajnával való, a Fidesz-kormány idején elmérgesedett viszonyt illeti, Orbán Anita ugyanolyan pragmatikus.
„Kijevből Budapestre Beregszászon át vezet az út. Nyitottak vagyunk a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, de ehhez elengedhetetlennek tartjuk a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését.”
Az új kormány ugyan barátságos Ukrajnával, de ellenzi, hogy a háború sújtotta ország az EU-tagságban megelőzze a nyugat-balkáni államokat (például Albániát és Montenegrót), amelyek évek óta minden feltételt teljesítenek a csatlakozás érdekében.
Orbán Anita az EU-tag Szlovákiával való kapcsolatokat is az ukrajnai helyzethez hasonlóan értékeli: „Számos közös érdekünk van Szlovákiával, nyitottak is vagyunk az együttműködésre, de csak akkor, ha nem büntetik a kollektív bűnösséget megállapító Beneš-dekrétumok bírálatát és nem koboznak el földeket etnikai alapon.” Orbán Anita szerint Magyar Péter már a Robert Ficóval folytatott első telefonbeszélgetésén világossá tette álláspontját: „Szuverenitásunk egyik alapja, hogy kiállunk a határon túli magyar kisebbségekért.”
Úgy tűnik, mintha ez az elvi álláspont némileg akadályozna egy másik cél elérésére irányuló törekvést. Mint Magyar Péter Bécsben elmondta, nagyon szeretné reaktiválni a Visegrádi Négyek (V4) együttműködését – talán azzal a hátsó gondolattal, hogy frissen megnyert lengyel szövetségese, Donald Tusk közvetíthetne Fico felé. A magyar miniszterelnök június végére V4‑csúcstalálkozót kezdeményez, amelyet Budapesten tartanának. Az eseményre – a másik három résztvevő egyetértése esetén – az osztrák kancellárt, Christian Stockert is meghívnák. A lehetséges partnerek között Ausztria mellett Horvátországot, Romániát, Szlovéniát és a nyugat‑balkáni államokat említette. „Szerintem egyetértünk abban, hogy Európa szíve ma Közép-Európában dobog, és nekünk sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükségünk, mert sokkal több bennünk a közös, mint ami elválaszt” – mondta Magyar Péter.
Ha sikerül összehozni az osztrák kancellárral kibővített „V5”-csúcstalálkozót, könnyen elképzelhető, hogy szó eshet a bővítésről is. Az osztrák kancellár a göttweigi apátságban megrendezett Wachau Európa-fórumon – amelyen Magyar Péter budapesti kötelezettségei miatt nem vett részt – első ízben beszélt külpolitikai elképzeléseiről: az Európai Unión belül nyolc másik országgal szeretne érdekközösséget létrehozni, amelynek mintája a belga-holland-luxemburgi Benelux-csoport lehetne.
Felsorolásunkban eddig nem szerepelt az Egyesült Államok. A Válasz Online-nak adott interjúban Orbán Anita kifejezetten óvatosan válaszolt a következő kérdésre: „Az Európai Uniót dühödten támadó Donald Trump korában van még értelme amerikai-európai szövetségről beszélni?” Az átalakuló viszony ellenére – mondta a magyar külügyminiszter – „Magyarországnak továbbra is az Egyesült Államok az egyik legfontosabb partnere.” Utószóként: „Nem könnyű a helyzet, de látnunk kell a részleteket a felelős döntéshozatalhoz.”
A következő hónapokban Orbán Anitának különösen éles szeműnek kell lennie.
