Osztrák sajtószemle: milliárdok, azbeszt, Debrecen – mozgalmas hét Magyarországról Ausztriában

Uniós milliárdok, azbeszt a határ mindkét oldalán és az izraeli válogatott, amely Debrecenben játssza hazai mérkőzéseit – meglehetősen sokszínű volt az elmúlt hét magyar mérlege az osztrák sajtóban. A témák ugyan különbözőek, de mindegyikben megjelenik egy közös szál: Magyarország és Ausztria kapcsolata, legyen szó uniós politikáról, határon átnyúló környezeti problémáról vagy éppen egy politikailag érzékeny sporteseményről.

EU-pénzek és az új magyar kormány

Az osztrák sajtóban az elmúlt hét egyik legerősebb politikai és uniós témája az volt, hogy az Európai Bizottság azt javasolta: szabadítsanak fel 4,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarország számára. Ezeket a pénzeket korábban jogállamisági aggályok miatt tartották vissza.

A Der Standard és a Die Presse egyaránt kiemelte, hogy Ursula von der Leyen szerint Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság erősítése és az EU pénzügyi érdekeinek védelme terén. A Bizottság által elismert területek között szerepelnek a közbeszerzések, a korrupcióellenes intézkedések, az összeférhetetlenségi kockázatok kezelése, valamint az ügyészségi fellépés hatékonysága. Fontos ugyanakkor, hogy a 4,2 milliárd euró még nem automatikusan érkezik meg: a Bizottság javaslatát a 27 tagállamot tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A Der Standard kifejezetten úgy keretezi a történetet, hogy ez lehet az első olyan korábban befagyasztott uniós forrás, amelyet Magyarország az Orbán-kormány utáni kormányváltást követően ténylegesen megkaphat. A lap szerint az új, Magyar Péter vezette kormány a korrupcióellenes és jogállamisági reformokkal igyekezett teljesíteni a brüsszeli feltételeket.

A Die Presse szintén ezt a kapcsolatot hangsúlyozza: a korábbi visszatartás okai között a jogállamiság, a korrupció és bizonyos kisebbségi jogok kérdései szerepeltek, míg az új kormány reformintézkedései után a Bizottság már kedvezőbben értékelte a helyzetet.

De mi van a többi pénzzel? A 4,2 milliárd euró természetesen nem jelenti azt, hogy az összes zárolt forrás felszabadul. A Der Standard szerint körülbelül 16 milliárd euró továbbra is különböző feltételekhez kötött vagy befagyasztott forrásként szerepel. A két lap ebben a vonatkozásban máshová teszi a hangsúlyt. A Standard elsősorban az Orbán-korszak és az új magyar kormány közötti uniós-politikai fordulat részeként mutatja be a történetet. A Die Presse inkább a konkrét brüsszeli mechanizmust és a reformokhoz kapcsolódó feltételeket részletezi.

Azbeszt – Burgenland és Nyugat-Magyarország

A Der Standard szeptember 23-án arról írt, hogy a Greenpeace szerint 22 iskola és óvoda környezetében merült fel azbeszt lehetséges jelenléte. A 22 helyszínből 19 Burgenlandban, 2 Stájerországban, egy pedig Alsó-Ausztriában található. A bejelentések kavicsos területekre, útpadkákra, szegélykövekre, aszfaltfelületekre, díszkövekre és kőfalakra vonatkoztak. A Greenpeace szerint július óta összesen 189 osztrák területet jelentettek be lehetséges azbesztforrásként: 94-et Burgenlandban, 54-et Bécsben, 27-et Alsó-Ausztriában és 14-et Stájerországban.

És itt jön képbe Magyarország: 342 bejelentés érkezett Magyarországról is.

Fontos azonban, hogy a bejelentés önmagában még nem jelent bizonyított veszélyt. Ez a Standard cikkének egyik fontos része. A lap idézi Hans-Peter Hutter környezet-egészségügyi szakértőt, aki szerint önmagában az, hogy egy anyagban azbesztet mutatnak ki, még nem jelenti automatikusan azt, hogy egészségkárosító expozíció történik. A probléma akkor merül fel, ha az anyagból mechanikai hatásra azbesztrostok kerülnek a levegőbe, amelyeket aztán be lehet lélegezni.

Ez azért is lényeges, mert Ausztriában már kialakult egy vita a kérdésről: a Greenpeace szigorúbb fellépést sürget, miközben a burgenlandi hatósági értékelés szerint a helyzet elfogadható.

Az ORF szeptember 18-i összefoglalója szerint a burgenlandi kormány külön munkacsoportot működtet, és több kőbányát már az év elején lezártak az azbesztprobléma miatt.

A Kurier szeptember 24-én arról számolt be, hogy Kőszegen rendkívül magas azbesztrost-értékeket mértek. Az osztrák–magyar kapcsolat azért került előtérbe, mert a vizsgálatok szerint az érintett anyag egy része burgenlandi kőbányákból származhat.

Az osztrák sajtóban ezért az azbesztügy nem egyszerűen magyarországi problémaként jelenik meg, hanem határon átnyúló ügyként. A történet középpontjában a burgenlandi kőbányákból származó, majd Magyarországon – többek között Kőszegen és Nyugat-Magyarországon – felhasznált kőanyag áll, amelyben azbesztrostokat mutattak ki.

Az ügy így egyszerre környezetvédelmi és egészségügyi kérdés, amelyben osztrák és magyar hatóságoknak is szerepük van.

Van az ügynek egy további politikai szála is. Magyar Péter már májusban, bécsi látogatásakor felvetette az osztrák kőbányákból származó anyagokkal kapcsolatos magyarországi azbesztproblémát. Christian Stocker osztrák kancellárral akkor egy közös munkacsoport létrehozásáról is megállapodtak. Tehát az azbesztügy egy hónapok óta húzódó osztrák–magyar határmenti vita és egyeztetés újabb fejezete.

Izrael válogatottja és Debrecen

A három kiemelt hír közül talán ez a legérdekesebb, mivel egyszerre sport-, biztonságpolitikai és közel-keleti történet.

Az izraeli válogatott a 2023. október 7-i Hamász-támadás és az azt követő háború óta nem Izraelben játssza a hazai mérkőzéseit. A Der Standard szeptember 23-i háttéranyaga szerint az izraeli válogatott korábban Felcsúton és Budapesten is játszott, jelenleg pedig Debrecenben rendezi hazai mérkőzéseit.

A Nagyerdei Stadion kapacitása körülbelül 20 ezer fő, az izraeli válogatott mérkőzésein azonban gyakran nagyon kevés néző jelenik meg. A Standard szerint az Olaszország elleni tavalyi vb-selejtezőt körülbelül 2500 néző látta, egy korábbi, Észtország elleni mérkőzésen pedig mindössze 270 néző volt. Ez meglehetősen különleges helyzet: papíron Izrael a „hazai” csapat, a gyakorlatban viszont Debrecenben, idegenben játszik.

A Standard arra is emlékeztet, hogy Magyarországnak jó kapcsolatai vannak az izraeli kormánnyal, ezért Magyarország az izraeli válogatott egyik fő külföldi helyszínévé vált. Így a történet többről szól, mint futballról. Az osztrák lap elsősorban azt vizsgálja, hogyan változtatta meg a gázai háború az izraeli futball környezetét, és ebben Debrecen csak az egyik látványos következmény.

A téma Ausztriában azért is lett különösen aktuális, mert szeptember 24-én Ausztria Izraellel játszott Linzben a Nemzetek Ligájában. A Der Standard ennek kapcsán hosszabb háttéranyagot közölt az izraeli szurkolói kultúráról és annak politikai változásairól. A mérkőzést az UEFA „High Risk Game”-nek minősítette, Linzben pedig egy palesztinpárti demonstrációt is bejelentettek.

Debrecenben játszották a következő fontos mérkőzést is, ahol Izrael Írországgal találkozott szeptember 27-én a Nagyerdei Stadionban. Az Ír Labdarúgó-szövetség azonban elsősorban biztonsági kockázatokra, szervezési kihívásokra és a gázai konfliktus miatti rendkívüli politikai és társadalmi feszültségre hivatkozva lemondott az ír szurkolóknak szánt jegykeretéről. A stadionban körülbelül 200 néző tartózkodott (főként az izraeli delegáció és helyi meghívottak), így a mérkőzés szinte teljesen zárt kapus hangulatban zajlott le, amelyet Írország nyert meg 3–0-ra.

Ez az osztrák sajtó számára azért is érdekes, mert azt mutatja, hogy Magyarország egyfajta biztonságos, semleges köztes helyszínként jelenik meg az izraeli válogatott számára, miközben maguk a mérkőzések politikailag is érzékeny események.