Lázadás Kronstorfban – Túlterjeszkedik a Google

A mesterséges intelligencia iránt egyre nagyobb az érdeklődés a világban, gombamódra szaporodnak az ezt kiszolgáló adatközpontok. A Felső-Ausztriában terjeszkedő techóriás, a Google is felfelé módosította növekedési terveit, pedig ezek veszélyeztethetik a helyi települések vizeit, áramellátását, termőföldjeit. A környezetvédők és a helybéliek már mozgolódnak.

Az amerikai Google, a világ egyik legnagyobb vállalkozása már jó 20 éve szemet vetett a körülbelül 3500 lélekszámú felső-ausztriai településre, Kronstorfra. Tetszettek neki a régi házak, Linz nagyváros közelsége, az Enns folyó bősége. De még jobban vonzotta a Google embereit a város szélén elterülő hatalmas földterület, ahová ők majd egyszer egy 70 futballpálya méretű óriáscsarnokot építhetnek, komputerek tömegével. Olyan gyors gondolkodású modern számítógépeket, amelyek a világban egyre népszerűbbé és fontosabbá váló mesterséges intelligenciát kiszolgálhatják. A helyszín kiválasztásában fontos szerepet játszott a városka közelében működő két vízerőmű, a biztonságos áramellátás, a kiterjedt földterület.

Az amerikai óriás 2008-ban meg is vette az általa kinézett hetvenöt hektáros területet, de előtte a helyben lakók jóindulatát is igyekezett megvásárolni. A tervezett vállalkozás elé 13 ezer fiatal fát ültetett (ez ma már összefüggő erdőt alkot), hogy a kastéllyal, templommal, növekvő lélekszámmal fejlődő vidék szépsége, levegője ne szenvedjen csorbát. Kronstorf vezetőinek is beindult a fantáziája, lakóházakat emeltettek, óvodát, iskolát, sőt igazi, Kanadából származó angoltanárt is szereztek.

fotó: youtube/Oberösterreichische Nachrichten

A nagy beruházás azonban sokáig váratott magára, az Ausztriában 2006-ban saját irodát is nyitott multi csak 20 évvel később látta elérkezettnek az időt az építkezés megkezdésére. Addigra már vissza is kínálta a településnek a megvásárolt föld egyharmadát, mert úgy gondolta 50 hektár elég lesz a csarnokhoz.

Ez az időközben első beruházási fázissá változott projekt a tervek szerint 2027-ben fog elkészülni, 100 új munkahelyet létesítve. De a mesterséges intelligencia közben megállíthatatlanul hódít a világban, 2030-ig 5,2 milliárd dollár tőkebefektetést vár a McKinsey elemző cég az adatközpontok világában. A Google is felülvizsgálta „szerénységét“, újabb területet vett, megnagyobbítaná a még el sem készült csarnokot. De a bővítés következtében az adatközpont áramfelhasználási igénye évi 150 megawattról 500-ra nőne (elvinné Felső-Ausztria áramigényének egynegyedét), az Enns folyóból pedig évi 5,5 milliárd liter vizet mernének ki hűtési célokra. S hogy mi lesz a felmelegedett vízzel? Vagy visszafolyatják a folyóba, vagy – amit mindenki jobban szeretne – távfűtésre használnák. A tervezett terjeszkedés újabb termőföldet von ki a mezőgazdasági művelésből, a várható új munkahelyek pedig általában nem a helyi hozzáértőknek jutnak, hanem a vállalkozás hoz magával szakembereket.

A kronstorfi önkormányzat néppárti, szociáldemokrata, szabadságpárti és zöldpárti képviselői pár éve még teljes egyetértésben bólintottak rá a kibővített projektre, a környezetvédő szervezeteknek azonban újkeletűen egyre kevésbé tetszik a nyomulás A település lakói közül több száz ember pár hete demonstráción tiltakozott a további fejlesztés ellen, a kontrollt követelő petíciót már több mint 12 ezren írták alá.

A külföldi cégek ugyanis, köztük a Google, saját elképzeléseik szerint építkeznek. Egységes fejlesztési tervek, szabályok az adatközpontokra eddig még nem születtek, mindenki annyi erőforrást vesz igénybe, úgy fejleszt, ahogy akar. A Greenpeace környezetvédő világszervezet helyi illetékese, Jasmin Duregger úgy látja, hogy a Google-tervek szembetámadják a régió klímacéljait, ellátási biztonságát. Johannes Wahlmüller, a GLOBAL 2000 klíma- és energiapolitikai szakértője szerint moratóriumot, stratégiai gondolkodási szünetet kellene elrendelni egész Ausztriában a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontokra (ahogy erről a minap határoztak New Yorkban), amíg a jelenleginél szigorúbb törvényeket és rendszabályokat nem hoznak. A Kronstorfi Polgári Kezdeményezés (Bürger:inneninitiative Rechenzentrum Kronstorf) nevű civil szervezet illetékese odáig merészkedett, hogy állította, a központ számításainak nagyobbik része nem békés, hanem katonai és megfigyelési célokat szolgál, így szükséges az ellenőrzés.

Ausztriában jelenleg mintegy ötven adatközpont üzemel, a fele Bécsben és környékén. Egyelőre csak kisebbik hányaduk összpontosít a mesterséges intelligencia „táplálására“, de 2030-ra a prognózisok szerint már 70 százalékuk fog ezzel foglalkozni. Az európai jelenlét legnagyobbjaként terjeszkedő Google-centrum mellett tavaly óta már a Microsoft is kialakított magának Alsó-Ausztriában három adatközpontot: Schwechaton, Vösendorfban és Mödlingben.

„Hiába az ellenállás, hiába az észszerű környezetvédő érvek – állította helyszíni szemléjén az osztrák gazdasági miniszter, Wolfgang Hattmannsdorfer –, a Google beruházását, terjeszkedését már nem lehet megállítani, a mesterséges intelligenciát az egész világ akarja.“ Szerinte legfeljebb ellenőrzésről lehet szó, de már az sem a jövőre elkészülő Google-projektnél, hanem a „második felvonásnál“. Vagy például annál a bécsi központú gigagyárnál, amelynek finanszírozásáért Ausztria az Európai Uniónál szállt tavaly versenybe. A környezetvédők követelése egyértelmű: a bővítést megelőzően szeretnének tisztán látni és jogot kapni a beleszólásra.

„Nem értjük, miért csak most ébredtek fel a helyi véleményalkotók, miért csak most gyűlnek a petíciók – hajoltak össze a kronstorfi ivó törzsvendégei –, miközben 16 évig csak egymással vitatkoztak.“