„Orbán-kritikusból államfő” – így látja Baka András megválasztását az osztrák sajtó

Baka András köztársasági elnökké választását az osztrák sajtó elsősorban az Orbán-rendszerrel való szakítás szimbolikus jeleként értékeli. Az ORF és a vezető osztrák lapok egyaránt kiemelik Baka korábbi konfliktusát az Orbán-kormánnyal, valamint azt, hogy a korábban eltávolított bíró most az új politikai korszak államfője lett. Miközben a beszámolók többsége a jogállamiság és a demokratikus intézmények megerősítésének ígéretét hangsúlyozza, a Die Presse már azt is felveti, hogy Baka az új, Magyar Péter vezette politikai rendszer számára sem feltétlenül lesz könnyű partner.

Az osztrák sajtó kiemelt figyelmet fordított Baka András köztársasági elnökké választására. Figyelemre méltó, hogy az osztrák közmédia (ORF) és a komolyabb napilapok mellett a bulvárlapok is átvették azt a narratívát, amely szerint Baka az Orbán-rendszer által korábban eltávolított jogász, aki most, az április 12-i rendszerváltást követően, Magyarország új államfője lett. A köztársasági elnökválasztás így nem maradt pusztán szakpolitikai vagy jogállami kérdés, hanem a szélesebb osztrák nyilvánosságba is bekerült.

A beszámolók közös vonása, hogy az új államfő személyét nem egyszerűen egy politikai tisztség betöltéseként értelmezik, hanem elsősorban az Orbán-korszakhoz fűződő viszonyán keresztül mutatják be. Baka korábbi, a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségéből történt eltávolítását, valamint az Orbán-kormánnyal kialakult konfliktusát szinte valamennyi osztrák médium fontos háttérelemként emeli ki.

Az ORF beszámolója (Ungarn: Orban-Kritiker Baka zum Präsidenten gekürt) már a címében Orbán-kritikusként határozza meg Bakát. Az osztrák közszolgálati média kiemeli, hogy Baka 140 szavazattal nyerte el az elnöki tisztséget, miközben a Fidesz képviselői bojkottálták a szavazást. A tudósítás különös hangsúlyt helyez Baka első megszólalására is: az új államfő arról beszélt, hogy az elnöknek őrködnie kell a demokrácia és a jogállamiság felett, és nem szabad megengedni egy, az elmúlt évekre jellemző rendszer újbóli kialakulását. Az ORF már a választás előtt is portrét közölt róla, amelyben az Orbán-korszak ismert kritikusaként mutatta be.

A Der Standard ennél határozottabban politikai értelmezési keretbe helyezi Baka megválasztását. A lap már a jelöléskor „Orbán-kritikusként”, korábbi legfelsőbb bírósági elnökként mutatta be, és kiemelte a hatalmi ágak szétválasztásának kérdését. A választásról szóló beszámolóban ezért Baka személye elsősorban az Orbán-rendszerrel való szakítás szimbólumaként jelenik meg. A Standard értelmezésében az új államfő olyan jogász, akinek az Orbán-kormánnyal korábban kialakult konfliktusa most különös politikai jelentőséget kap.

Hasonlóan értelmezi az eseményt a Kurier is, cikkének címe – Orbán-Gegner András Baka zum neuen Präsidenten gewählt (Orbán ellenfelét választották Magyarország új elnökévé) – már önmagában világossá teszi a hangsúlyt. A lap Baka korábbi bírói pályafutását és az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatos kritikáit állítja a középpontba. Ennek megfelelően a választás a Kurier beszámolójában is egyfajta politikai visszatérésként jelenik meg.

A Kronen Zeitung még erősebben épít erre a történetre. Von Orbán abgesetzter Richter nun Ungarn-Präsident (Az Orbán által eltávolított bíró most Magyarország elnöke) – az írás címében maga az egykori konfliktus és annak ironikus fordulata válik a hír lényegévé. A lap részletesen ismerteti a 140–6-os szavazási eredményt és a Fidesz bojkottját, ugyanakkor Baka első megszólalására is figyelmet fordít. A választás utáni tudósításban azt hangsúlyozza, hogy az új államfő nem bosszút, hanem a politikai változást követő rendezést és a megbékélést szorgalmazza.

A Die Presse beszámolói összetettebb képet rajzolnak. A lap szintén Baka korábbi, legfelsőbb bírósági elnöki tisztségét és Orbánnal való konfliktusát emeli ki, ugyanakkor az elnöki tisztség gyakorlati és politikai jelentőségét is vizsgálja. Különösen érdekes az a megközelítés, amely szerint Baka akár Magyar Péter számára is kényelmetlen szereplővé válhat. Ez a perspektíva már túlmutat azon az egyszerű értelmezésen, amely az új államfőt az Orbán-rendszer ellenpólusaként mutatja be: azt a lehetőséget is felveti, hogy Baka az új kormányzattal szemben is megőrizheti intézményi és személyes önállóságát.

A bulvárlapok közül a Heute hasonlóan egyértelműen az „Orbán-kritikusból államfő” történetre épít. Itt is az egykori politikai konfliktus szolgál a választás legfontosabb értelmezési keretéül.

Az osztrák sajtóban összességében meglehetősen egységes kép rajzolódik ki Baka megválasztásáról. A tudósítások többsége nem pusztán egy új köztársasági elnök megválasztásaként értelmezi az eseményt, hanem egy politikai korszakváltás szimbolikus aktusaként. A leggyakrabban visszatérő elem Baka korábbi konfliktusa az Orbán-kormánnyal: az a tény, hogy a korábban az igazságszolgáltatás éléről eltávolított jogász most éppen az új, Orbán utáni politikai korszak államfője lett.

Az osztrák tudósítások összképe alapján Baka András megválasztása egyszerre jelenik meg az Orbán-rendszerrel való szakítás szimbólumaként, a jogállamiság helyreállításának ígéretéhez kapcsolódó személyi döntésként, valamint egy olyan politikai szereplő visszatéréseként, akit korábban éppen az Orbán-kormány távolított el az igazságszolgáltatás éléről.