top of page

Alterlaa: a lakótelep, ami 50 év után sem avult el

Csire Márta
okt. 6.
4 perc olvasás

Ötven éve még merész kísérletnek számított, ma pedig több mint kilencezer ember otthona. A Bécs déli részén álló Alterlaa első látásra hatalmas betonrengetegnek tűnik, közelebbről azonban egészen más arcát mutatja: zöldterületek, nagy teraszok, tetőmedencék, sport- és közösségi terek, üzletek és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások alkotnak benne egy önálló kisvárost. Harry Glück építész 1970-es évekbeli elképzelése arról, hogyan lehet sok embernek megfizethető, mégis magas életminőséget biztosító otthont teremteni, ötven év elteltével is meglepően aktuális.


Az A23-as autópályán délről vagy nyugatról Bécsbe érkezve a városhatárnál jobb oldalon messziről feltűnő, hatalmas, lépcsőzetes lakóépületek bukkannak fel. Az embernek elsőre rögtön az jut eszébe: te jó ég, micsoda szörnyű lakótelep! Óriási, magas épületek, rengeteg lakás, mindenhol beton… Elég nyomasztó az egész. De a látszat csal. Ez itt Alterlaa, Bécs egyik legismertebb lakóparkja, amely idén már az 50. születésnapját ünnepli.


Fotók: Thomas Ledl/wikipédia
Fotók: Thomas Ledl/wikipédia

Egy merész városépítészeti kísérlet

Első pillantásra könnyű azt gondolni Alterlaáról, hogy ez csak egy újabb gigantikus lakótelep. A valóság ennél jóval érdekesebb. A lakópark ugyanis egy olyan, több évtizeddel ezelőtt megfogalmazott városépítészeti kísérlet eredménye, amelynek célja az volt, hogy a nagy tömegű lakásépítés mellett is magas életminőséget biztosítson.


A történet a hatvanas évek végén kezdődött, amikor Bécsnek rengeteg új, megfizethető lakásra volt szüksége, és a városvezetés a gyorsan növekvő lakásigényt nagy, sűrűn beépített új lakónegyedekkel akarta kielégíteni. A koncepció egyik kulcsa éppen az volt, hogy ne családi házak sokaságát építsék fel a város szélén, mert az rengeteg területet igényelt volna, hanem felfelé építkezzenek.


A projekt fejlesztése 1968-ban indult, 1970-ben pedig megszületett a döntés a Wohnpark Alt-Erlaa megvalósításáról. A tervezésben meghatározó szerepet játszott Harry Glück építész, aki egészen másképp közelítette meg a szociális lakásépítést, mint ahogy azt a korszak számos lakótelepe tette. Az alapgondolat egyszerű, de akkoriban meglehetősen radikális volt: a megfizethető lakás ne jelentsen szükségszerűen rosszabb életminőséget. Glück szerint még egy sokemeletes épületben élő családnak is járhat napfény, zöldfelület, saját kültéri tér és olyan környezet, amely nem pusztán a lakásból és a lépcsőházból áll. Ez magyarázza Alterlaa egyik legjellegzetesebb építészeti sajátosságát, a lépcsőzetes homlokzatokat. A hatalmas épületek nem egyszerű függőleges tömbökként készültek: a lépcsőzetes szintekhez nagy teraszok és növényekkel beültethető felületek kapcsolódnak. Glück tulajdonképpen „egymásra helyezett családi házakban” gondolkodott. A cél az volt, hogy a lakások nagy száma ellenére se tűnjön el teljesen a természet és a saját szabadtéri tér élménye.


A terv 1973-ban jutott el az építkezésig, ekkor kezdődött az A és B blokk építése. Az első lakók 1976-ban költözhettek be az A blokkba, és az első ütem betelepítése 1977-ig folytatódott. 1978-ban a B blokk is elkészült, majd 1981-ben megkezdődött a harmadik, C blokk építése. A teljes együttes 1985-re készült el.



A fejlesztés azonban nem merült ki a lakóépületek felhúzásában. Alterlaa-t kezdettől fogva úgy tervezték, mint egyfajta „várost a városban”. Az épületek környezetébe iskolák, óvodák, üzletek, egészségügyi szolgáltatások, közösségi helyiségek, sportpályák és egyéb szolgáltatások kerültek. A lakóknak így nem kellett minden apróság miatt elhagyniuk a lakóparkot. A város elképzelése az volt, hogy a lakók a mindennapi életükhöz szükséges lehető legtöbb dolgot helyben megtalálják.


A koncepció leglátványosabb elemei közé tartoznak a tetőmedencék. A magas épületek tetején kialakított úszómedencék és szabadidős létesítmények akkoriban szokatlan megoldásnak számítottak. Glück elképzelése szerint ezek nem pusztán extrák voltak: a közösségi élet fontos helyszíneinek szánták őket, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban egy templom előtti tér vagy egy kocsma szolgált a közösségi találkozások helyszínéül.


1974-ben ráadásul elindult az úgynevezett „Aktion Mitbestimmung”, vagyis a lakók bevonására építő részvételi folyamat is. A közösségi élet így nem utólag került a lakóparkba, hanem már a kezdetektől része volt a koncepciónak. 1977-ben létrejött az első lakóbizottság, megnyílt az iskola, később pedig számos klub és egyesület alakult.

1979-ben megnyílt a Kaufpark, és ugyanebben az évben elindult a 64-es villamos is, amely Alterlaa-t Bécs többi részével kapcsolta össze; ez a vonal később az U6 elődjévé vált. 1983-ban felszentelték a lakópark templomát, 1985-ben pedig beköltöztek a C blokk lakói. Ezzel lényegében kialakult a ma ismert Alterlaa.



Egy kisvárosnyi ember egy lakóparkban

A végeredmény három hatalmas, hosszú épülettömb lett, amelyekben ma 3182 lakás található. A lakóparkban jelenleg több mint 9000 ember él. Alterlaa története azért is érdekes, mert az épületkomplexum megítélése nagyon különbözhet attól függően, honnan nézzük. Távolabbról szemlélve a hatalmas épületek könnyen tűnhetnek rideg betonrengetegnek. Közelebbről azonban egészen más kép rajzolódik ki: zöldfelületek, fák, játszóterek, sportolási lehetőségek, üzletek és közösségi terek veszik körül az épületeket.


Éppen ez volt Harry Glück egyik legfontosabb célja. Nem azt akarta elérni, hogy minél több ember férjen el minél kisebb helyen, hanem azt, hogy a sűrű városi beépítés mellett is megmaradjon az élhető környezet. Alterlaa ezért nem egyszerűen egy nagy lakótelep, hanem egy olyan városépítészeti kísérlet, amelyben a lakhatás mellett a közösségi életet, a természetet, a sportot és a szolgáltatásokat is egyetlen rendszerben próbálták megteremteni.


  • Medence a tetőn
  • A saját bevásárlóközpont

Miért tűnik még ma is modernnek?

Alterlaa ma is meglepően modernnek hat, és ennek egyik oka, hogy Harry Glück nem egy konkrét korszak divatjára tervezte, hanem olyan alapelvekre épített, amelyek ma is fontosak: sok természet, fény, saját kültéri tér, közösségi terek és helyben elérhető szolgáltatások. És ami talán a legfontosabb: a lakók még mindig szeretik. A bécsi városvezetés 2026-os jubileumi közlése szerint a lakók több mint 90 százaléka elégedett a lakóhelyével.


Az 50 évvel ezelőtti alapkoncepció elég jó volt ahhoz, hogy 50 év után is érdemes legyen megőrizni és korszerűsíteni. 2026-ban éppen egy hatalmas felújítás kezdődött. Mintegy 24 000 ablakot és terasz- és loggiaajtót cserélnek ki, korszerűsítik a homlokzatokat és a hőszigetelést, és az egész energiaellátást is átalakítják. A cél a dekarbonizáció és az energiahatékonyság javítása. Az új rendszerben többek között geotermia, hőszivattyúk és hővisszanyerés is szerepet kap, tehát energetikailag megújítják és a következő évtizedekre is megőrzik a lakópark alapvető értékeit.


Alterlaa egyik legfontosabb tanulsága, hogy az alapötlete ötven év után sem avult el. A technológia változik, az épületeket fel kell újítani, de az igények, amelyekre Glück annak idején épített, ma is ugyanazok: fény, zöld, tér, közösség és egy élhető otthon.

Laptulajdonos: Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége
A - 1010 Wien, Schwedenplatz 2.
Levelezési cím: A - 1011 Wien, Postfach 58.

Telefon: +43 1 532 6049
Email: redaktion@becsinaplo.at

Magyar címer és kokárda kombinációja
Osztrák Szövetségi Kancellária logója
Facebook ikon

Minden jog fenntartva © 2026 Bécsi Napló / Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége

Copyright © 2026 Wiener Diarium / Zentralverband Ungarischer Vereine und Organisationen in Österreich. Alle Rechte vorbehalten.

A honlaponunkon olvasható vélemények nem feltétlenül képviselik a szerkesztőség álláspontját.
Die auf unserer Website geäußerten Meinungen, Kommentare und Gastbeiträge spiegeln nicht unbedingt die Ansichten der Redaktion oder des Herausgebers wider.

bottom of page