A Pilnacek-akták magyar fejezete: titkos megbízás, 36 ezer euró és EU–magyar ügyek
Christian Pilnacek, az osztrák igazságszolgáltatás egykori kulcsfigurája felfüggesztése után is aktív maradt politikai és jogi körökben. Laptopjáról egy olyan megbízási szerződés tervezete került elő, amely szerint egy korábbi BVT-munkatárssal együtt egy magyar ügyvédnek dolgozott volna. A projekt budapesti utakat, információgyűjtést és a Magyarország és az Európai Unió közötti konfliktusokkal kapcsolatos munkát is magában foglalta, az első hónapra pedig 36 ezer eurós díjazást irányzott elő. Hogy ki állt a megbízás mögött, ki finanszírozta, és mi volt a projekt valódi célja, a nyilvánosságra került dokumentumokból egyelőre nem derül ki.
Az osztrák sajtó egyik folyamatosan visszatérő témája az úgynevezett Pilnacek-ügy. A történet alapvetően osztrák igazságügyi és politikai ügy, amelyhez az elmúlt hetekben egy figyelemre méltó magyar szál is kapcsolódott. Ezt tekintjük most át elsősorban a Der Standard és az ORF írásai alapján.
A magyar kapcsolat jelentőségét az adja, hogy Christian Pilnacek laptopján a Gazdasági és Korrupciós Ügyészség (Wirtschafts- und Korruptionsstaatsanwaltschaft, WKStA) vizsgálata során olyan dokumentumokat találtak, amelyek szerint a volt osztrák igazságügyi csúcsvezető – már a minisztériumból való felfüggesztése után – egy magyar ügyvéd számára végzett, illetve tervezett tanácsadói munkát.
A dokumentumok szerint ennek egyik megfogalmazott célja az volt, hogy információkat szerezzenek arról, hogyan lehetne kezelni az aktuális Magyarország–EU konfliktusokat.
Fontos ugyanakkor rögtön az elején leszögezni: a rendelkezésre álló dokumentumokból nem következik, hogy a munkát a magyar kormány rendelte volna meg, hogy Orbán Viktor vagy a magyar kormány valamely tagja közvetlen kapcsolatban állt volna Pilnacekkel, illetve hogy a magyar állam fizette volna a munkát. Ezekre jelenleg nincs bizonyíték.
Ki volt Christian Pilnacek?
Christian Pilnacek (1963–2023) osztrák jogász és az igazságügyi minisztérium egyik legbefolyásosabb tisztviselője volt. Az osztrák büntetőeljárás 2008-as átfogó reformjának egyik meghatározó szakmai közreműködőjeként tartják számon. Az általa vezetett szakmai terület az osztrák büntetőjogi jogalkotás és a büntetőeljárások szakmai felügyelete szempontjából is jelentős volt.
2010 szeptemberétől az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi szekcióját vezette. 2018 februárjától 2019 májusáig emellett a minisztérium főtitkára is volt, vagyis ebben az időszakban ő számított a tárca legmagasabb rangú köztisztviselőjének.
Az osztrák sajtó hosszú ideje az ÖVP-hez, az Osztrák Néppárthoz fűződő szoros kapcsolatait is hangsúlyozza. Pilnaceket a minisztérium és az ÖVP közötti fontos összekötő személyként írták le, aki magánemberként is adott jogi tanácsokat párthoz kötődő szereplőknek.
Miért volt konfliktusa a WKStA-val?
Pilnacek és a WKStA között az évek során komoly feszültség alakult ki. A konfliktus hátterében többek között az állt, hogy Pilnacek kritikusan viszonyult az ügyészség bizonyos módszereihez és egyes nagy politikai ügyek kezeléséhez.
A WKStA 2026 szeptemberében elkészült, 440 oldalas elemzése Pilnacek laptopjáról és más adathordozóiról új részleteket hozott erről a kapcsolatról. A dokumentum nem csupán Pilnacek korábbi hivatali működését vizsgálja, hanem azt is, hogyan dolgozott tovább a háttérben a 2021-es felfüggesztése után.
A felfüggesztés
Pilnaceket 2021 februárjában függesztették fel. Az egyik fontos ügy az volt, hogy a gyanú szerint előre információt adott Wolfgang Brandstetter volt igazságügyi miniszternek egy Michael Tojner nevű üzletemberrel kapcsolatos tervezett házkutatásról. Brandstetter ekkor Tojner jogi tanácsadója volt. Pilnacek és Brandstetter is tagadta a vádakat. A felfüggesztést később a Bundesverwaltungsgericht (Szövetségi Közigazgatási Bíróság) fenntartotta. Pilnacek ezt követően már nem tért vissza az igazságügyi minisztérium vezetői pozíciójába. A Brandstetterrel kapcsolatos büntetőeljárást később megszüntették, Pilnacek eljárása pedig a halálával megszűnt. A házkutatás kiszivárogtatásával kapcsolatban nem született olyan jogerős ítélet, amely Pilnacek bűnösségét megállapította volna.
A felfüggesztés után is aktív maradt
A 440 oldalas WKStA-elemzés egyik legfontosabb új megállapítása, hogy Pilnacek a felfüggesztése után is intenzíven dolgozott politikai és büntetőjogi ügyeken.
A dokumentumok alapján ÖVP-s politikusoknak és ÖVP-hez közel álló személyeknek, illetve azok ügyvédeinek adott tanácsokat. A Der Standard beszámolója szerint több esetben konkrét büntetőeljárásokban érintett személyek védekezésében is szerepet vállalt.
A WKStA elemzése alapján azonban konkrét, bizonyított politikai utasításra végrehajtott beavatkozást nem lehetett megállapítani. A dokumentum ugyanakkor a korábbi minisztériumi vezető és az ÖVP-s szereplők közötti szoros együttműködésre utaló adatokat részletesen bemutatja. Ebben a környezetben válik érdekessé a magyar kapcsolat.
Mi a magyar szál?
Pilnacek laptopján a WKStA egy megbízási szerződés tervezetét is megtalálta. A tervezet szerint Pilnacek és egy korábbi BVT-munkatárs egy magyar ügyvédnek dolgozott. A BVT (Bundesamt für Verfassungsschutz und Terrorismusbekämpfung) Ausztria korábbi szövetségi alkotmányvédelmi és terrorelhárítási szerve volt. A tervezet szerint a feladat része lett volna, hogy információkat gyűjtsenek, majd az eredményekről Budapesten szóban számoljanak be. A dokumentum egyik további megfogalmazása alapján arról kellett volna információt szerezniük, hogyan lehetne kezelni az aktuális problémákat Magyarország és az Európai Unió között. A projekt során magyarországi kapcsolatokat is fel kellett volna használniuk, és Budapestre is el kellett volna utazniuk. A szerződéstervezet az első hónapra 36 ezer eurós díjazást tartalmazott. Fontos azonban, hogy ez a szerződéstervezetben szereplő összeg, nem pedig bizonyítottan kifizetett díjazás.
A WKStA elemzése alapján Pilnacek nem csupán egy hónapig foglalkozhatott a projekttel, hanem több hónapon át dolgozhatott rajta. Ez alapján elképzelhető, hogy a tényleges díjazás meghaladta a szerződéstervezetben szereplő 36 ezer eurót – arra azonban nincs bizonyíték, hogy pontosan mennyit fizettek ki neki.
Van azonban egy fontos ellentmondás
A projekt céljáról egy korábbi e-mail más képet fest. Ebben a magyar ügyvéd azt írta, hogy egy ügyfele pénzintézetet szeretne létrehozni Ausztriában, és ehhez tanácsadásra van szüksége. Pilnacek később egy üzenetben arra utalt, hogy más megközelítésre lesz szükség, ha „a magyarok” nem akarják nyilvánosságra hozni a megbízás valódi célját.
Ez a magyar szál egyik legfontosabb kérdése: mi volt valójában a megbízás célja? Egy Ausztriában létrehozandó pénzintézettel kapcsolatos üzleti-jogi tanácsadás vagy ennél szélesebb körű információgyűjtés Magyarország és az EU kapcsolatáról?
A jelenleg ismert dokumentumok alapján erre nincs végleges válasz. A kétféle célmeghatározás azonban szerepel az anyagokban.
Magyarország EU-elnöksége is érdekelte
A laptopján talált levelezés alapján Pilnaceket az is foglalkoztatta, hogyan készül Magyarország az EU Tanácsának 2024 második felére eső soros elnökségére. Ebben a vonatkozásban osztrák EU-szakértőkkel is kapcsolatban állt. Ez azért fontos, mert a dokumentumok alapján a magyar projekt nem pusztán egy általános üzleti vagy jogi megbízásként rajzolódik ki: Pilnacek figyelme Magyarország EU-politikai helyzetére és az EU és Magyarország közötti aktuális problémákra is kiterjedt. Ebből azonban továbbra sem következik, hogy a projektet a magyar állam rendelte volna meg.
A magyar nagykövetségi fogadás és a „pénzköteg”
A magyar szál miatt különös figyelmet kapott az is, hogy Pilnacek 2023. október 19-én, halála előtti este részt vett a bécsi magyar nagykövetség nemzeti ünnepi fogadásán. A WKStA 440 oldalas elemzése egy tanú korábbi állítását is idézi: egyik ismerőse szerint Pilnacek a fogadásról hazatérve egy „vastag pénzköteget” tartott a hátsó nadrágzsebében. Ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy Pilnacek a magyar nagykövetségen pénzt kapott volna. Az állítást a tanú később visszavonta. Az érintett személyt 2026 szeptemberében más, a Pilnacek laptopjának hollétével kapcsolatos hamis vallomások miatt elítélték; az ítélet akkor még nem volt jogerős. A Der Standard szerint ezért az állítás bizonyító ereje erősen korlátozott. A „pénzköteg” története önmagában semmilyen bizonyítékot nem jelent arra, hogy Pilnacek pénzt vett volna át a magyar nagykövetségen.
Mi történt Pilnacekkel?
Pilnaceket 2023. október 20-án holtan találták a Duna egyik holtágában Rossatznál.
Halála körül azóta is politikai és médiaviták zajlottak, de 2026-ra a hivatalos igazságügyi vizsgálatok lényegesen pontosabb képet adtak.
2026 februárjában az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem igazságügyi orvostani intézetének vezetője egy több mint 110 oldalas szakvéleményben arra jutott, hogy Pilnacek fulladás következtében halt meg, és a körülmények alapján leginkább öngyilkosságra lehet következtetni. A szakvélemény szerint nem voltak olyan jelek, amelyek balesetre vagy idegenkezűségre utaltak volna. 2026 júniusában az eisenstadti ügyészség lezárta a halállal kapcsolatos további vizsgálatot is, arra hivatkozva, hogy az új bizonyítékok nem változtatták meg érdemben a korábbi bizonyítási helyzetet.
Miért lett most ismét központi téma a Pilnacek-ügy?
A parlamenti Pilnacek-vizsgálóbizottság munkája 2026 őszére már a végéhez közeledett, amikor előkerült a 440 oldalas WKStA-adatelemzés. A dokumentum jelentős mennyiségű új információt tartalmaz Pilnacek kapcsolatrendszeréről és a felfüggesztése utáni tevékenységéről.
A dokumentumok alapján újra előtérbe került többek között:
• Pilnacek kapcsolata az ÖVP-vel;
• a Sebastian Kurz környezetének nyújtott segítség;
• ügyvédekkel és folyamatban lévő büntetőeljárásokkal kapcsolatos kommunikációja;
• a WKStA-val szembeni kritikái;
• valamint a magyar ügyvédhez és a volt BVT-munkatárshoz kapcsolódó projekt.
Mi történt 2026. október 7-én?
2026. október 7-én a Pilnacek-vizsgálóbizottság 29. ülését tartotta, amelyen a WKStA egyik, Pilnacek laptopjának és más adathordozóinak elemzésében részt vevő főügyészét hallgatták meg. A parlament hivatalos nyilvántartása szerint további ülések is szerepelnek a bizottság munkarendjében. A meghallgatásról szóló osztrák sajtóbeszámolókban a Pilnacek által végzett tanácsadói munkák, az adathordozókon talált dokumentumok, valamint a kapcsolódó pénzügyi kérdések is előkerültek.
Mi lehet a magyar szál jelentősége?
A dokumentumok alapján úgy tűnik: egy korábban rendkívül magas rangú osztrák igazságügyi vezető a hivatalos pozíciójának elvesztése után is olyan magyar kapcsolatrendszerben mozgott, amelynek egyik dokumentált célja az EU és Magyarország közötti konfliktusokkal kapcsolatos információk megszerzése és értelmezése volt. Mindez úgy történt, hogy Pilnacek közben ÖVP-s politikai és jogi ügyekben is aktív maradt.
Így három, korábban különállónak tűnő terület került egymás mellé: az osztrák igazságügy, az ÖVP politikai és jogi köre, valamint a magyar kapcsolatok.
A WKStA elemzésének és a parlamenti vizsgálatnak az egyik fontos kérdése éppen az, hogy hol húzódtak ezek között a határok, és történt-e tényleges beavatkozás konkrét büntetőeljárásokba.
Mik a tények? A dokumentumok alapján egy magyar ügyvédhez kapcsolódó megbízási szerződés tervezete létezett. A tervezet az első hónapra 36 ezer eurós díjazást irányzott elő, és a projekt céljai között az EU és Magyarország közötti konfliktusokkal kapcsolatos információszerzés is szerepelt. Pilnacek emellett Magyarország 2024-es EU Tanácsának soros elnökségével kapcsolatban is érdeklődött. A projektben egy korábbi BVT-munkatárs is szerepelt.
Ami viszont nem bizonyított, hogy a projekt mögött a magyar kormány állt volna, hogy azt a magyar állam finanszírozta volna, vagy hogy Pilnacek magyar állami megbízottként dolgozott volna.
A történet azért figyelemre méltó, mert egy volt osztrák igazságügyi csúcsvezető hivatalos pozíciójának elvesztése után is kiterjedt politikai, jogi és nemzetközi kapcsolatrendszert tartott fenn.
A további vizsgálatok egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy ki állt ténylegesen a magyar megbízás mögött, mi volt annak valódi célja, ki finanszírozta, és pontosan milyen információkat gyűjtött Pilnacek és a vele együtt dolgozó volt BVT-munkatárs.
Ezekre a kérdésekre a jelenleg nyilvánosságra került dokumentumok még nem adnak teljes választ.
(Kiemelt kép: A „No Hate Speech” parlamenti tanácskozáson a Parlamentben 2016-ban (@ SPÖ Presse und Kommunikation/wikimedia)
