Vannak Bécsben olyan helyek, amelyekről úgy érezzük, mintha mindig is ott lettek volna, mintha magától értetődően a városkép részévé váltak volna. Ilyen nemcsak a Ringstraße, Schönbrunn vagy a császári paloták együttese, hanem a 21 kilométer hosszú Duna-sziget is. Ha ma az ösvényein sétálunk – kerékpárosok között, a füstölgő grillek illatától kísérve, a folyó zúgását hallgatva –, olyan, mintha a természet egy öröktől fogva létező részén járnánk Bécsben. Valójában épp az ellen

A késő tavaszi napsütésben, május 30-án Felsőpulya adott otthont az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége tisztújító közgyűlésének a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület meghívására. A rendezvény egyszerre szolgált a számvetés, a jövőtervezés és a közösségi találkozás fórumaként, miközben ismét bizonyította, hogy az ausztriai magyarság szervezetei közötti együttműködés élő és működő valóság. A résztvevőket a felsőpulyai városháza épületében fogad

A helytörténet és a lokálpatriotizmus általában összefügg, de járjuk csak be a néhány éve felújított, a Karlsplatzon álló Wien Museumot, és nagyon meg fogunk lepődni: lokálpatriotizmusnak itt nyoma sincs; annál inkább világszínvonalú muzeológiának és jó szakmai ízlés diktálta kiállításrendezésnek lehetünk a tanúi. A grandiózus belső terek ellenére – a hatalmas vörösgránit előcsarnok bármelyik ötcsillagos szálloda becsületére válna – a múzeum mégis nagyon testhezálló. A három

A magyar miniszterelnök, Magyar Péter ausztriai látogatását már majdnem protokolláris eseménytelenségnek lehetett volna elkönyvelni – ha utólag nem történt volna két dolog, ami kiemeli a rövid, csak néhány órás eseményt a diplomáciai megszokottságból. Magyar Péter és Christian Stocker osztrák kancellár a délelőtti sajtótájékoztatójukon hosszasan beszéltek az „azbesztbotrányról“, amely érthetetlen módon úgy keletkezett, hogy négy burgenlandi bányából éveken át tonnaszámra expo