Az új osztrák kormány megalakulása óta mintha megmozdult volna valami a hosszú ideje egy helyben toporgó népcsoportpolitikában. A kabinet láthatóan nyitottabb hangot üt meg, párbeszédet kezdeményezett az őshonos – köztük a magyar – népcsoportok képviselőivel. A magyar népcsoporttanács ezekre az alkalmakra konkrét javaslatokkal érkezett: a bécsi magyar nyelvű oktatás fejlesztését, a közigazgatásban biztosított magyar nyelvhasználat tényleges érvényesítését, a kisebbségi média

Andrea Seidler beszélgetése Somogyi Attilával, az Ausztriai Magyar Népcsoporttanács elnökével, a Burgenlandi Magyar Népfőiskola vezetőjével és a Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium pedagógusával. Az interjúban szó esik a burgenlandi magyarság jelenlegi helyzetéről, a népcsoporttörvény szükséges reformjáról, a magyar nyelvű oktatás jövőjéről, valamint azokról a lehetőségekről, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ausztriai magyar közösség fennmaradását és fejlődését. Az ausztria

Ausztriában a magyar jelenlét ma két világ metszetében alakul: Burgenlandban a történelmi kisebbség intézményes, identitásőrző kultúrája dominál. Bécsben ezzel szemben egy migráció által formált, nagy és heterogén közösség mindennapi nyelvhasználata teszi láthatóvá a magyart. A támogatáspolitika ugyan stabilizálja a hagyományos struktúrákat, de a valóság növekvő részét nem fedi le, így a kérdés az, hogy hogyan hangolható össze a kisebbségvédelem a 21. századi mobilitás és töb