1956 elmesélve – Konferencia Bécsben a forradalom emlékezetéről
Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján sajátos megközelítésű rendezvénnyel emlékezik az Ausztriai Magyar Kutatóintézet (AMKI/ÖIUS): november 26–27-én „1956 elmesélve – Egy forradalom kultúrtörténete” címmel rendez konferenciát Bécsben. A tanácskozás azt járja körül, hogyan él tovább a forradalom az irodalomban, a történetírásban, a filmekben, a művészetekben és a személyes visszaemlékezésekben. A tudományos programot november 25-én filmvetítés, másnap pedig Koncz Zsuzsával tartott beszélgetés egészíti ki.
A Seidler Andrea és Csire Márta által kidolgozott koncepció középpontjában az emlékezés és az elbeszélés áll. Hogyan lesz a személyesen átélt történelemből közös emlékezet? Milyen képek, történetek és jelképek határozzák meg ma az 1956-ról alkotott elképzeléseinket? Hogyan változik a forradalom értelmezése az évtizedek során, és mit őriznek meg belőle azok a nemzedékek, amelyek már csak mások elbeszéléseiből ismerhetik az eseményeket?
Bécs különösen alkalmas helyszín e kérdések megvitatására. A magyar menekültek befogadása Ausztria és Magyarország közös történetének meghatározó fejezete. A forradalom leverését követő menekülthullám az osztrák társadalomban, a sajtóban és az itt új életet kezdő családok történeteiben egyaránt nyomot hagyott. Az emigrációban 1956 emléke a közösségi élet és az önazonosság fontos részévé vált, miközben a személyes tapasztalatok idővel családi történetekként öröklődtek tovább.
A konferencia november 26-án, csütörtökön 9.15-kor kezdődik a Schwedenplatz 2/9. alatti helyszínen, Seidler Andrea megnyitójával. Kókai Károly nyitóelőadása 1956 kulturális emlékezetét, az eseményekhez kapcsolódó elbeszéléseket, képeket és azok átalakulását vizsgálja. Ujváry Gábor a forradalomnak a magyar történelmi emlékezetben elfoglalt helyéről beszél. Fejérdy Gergely Habsburg Ottó és az 1956-os forradalom kapcsolatát mutatja be, Kecskés D. Gusztáv pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a magyar menekültek megsegítésében vállalt szerepét tárgyalja.
A délutáni előadások a filmes és irodalmi feldolgozásokra irányítják a figyelmet. Barkóczi Janka az 1956-tal foglalkozó játékfilmek restaurálásának nehézségeiről beszél, Szemetová Luca pedig a korabeli filmfelvételek útját és utóéletét követi nyomon. Schein Gábor a forradalom kortárs magyar irodalmi megjelenítését vizsgálja az emlékezet és az emlékezetpolitika összefüggésében, Császtvay Tünde pedig „Komor történet – 1956 az irodalomban” címmel tart előadást.
November 27-én, pénteken 9.30-tól az amerikai magyar emigráció kerül előtérbe. Balogh Balázs az 1956-os menekültek egyesült államokbeli társadalmi beilleszkedéséről beszél, Fülemile Ágnes pedig a „Magyarok öröksége az Egyesült Államokban: sorsok, terek, utak” című projektet mutatja be. Tüskés Anna a forradalom jelképeit veszi sorra a lyukas zászlótól a Sztálin-szoborig, Deák Ernő pedig az 1956-os események osztrák sajtóvisszhangját elemzi. Seidler Andrea zárszavát a Napraforgók Bécsi Magyar Néptánc- és Népzeneegyesület táncprodukciója követi.
A rendezvénysorozat már november 25-én, szerdán este elkezdődik: 19 órakor a Schwedenplatz 2. alatt a „Két hazában” című dokumentumfilmet vetítik, Ujváry Gábor bevezetőjével. November 26-án, csütörtökön 19 órakor a Collegium Hungaricumban, a Hollandstraße 4. alatt Koncz Zsuzsa és Lendvai Zsóka beszélgetésére várják az érdeklődőket, melyre ezen a linken lehet jegyet venni.
A konferencia a különböző tudományterületek eredményeit a művészi feldolgozásokkal és a személyes emlékezés formáival kapcsolja össze. A hetvenedik évforduló alkalmat ad arra, hogy végiggondoljuk: mit és hogyan mesélünk tovább 1956-ról, és miként alakítják ezek a történetek a forradalomról őrzött közös tudásunkat?
