Ausztriában a magyar jelenlét ma két világ metszetében alakul: Burgenlandban a történelmi kisebbség intézményes, identitásőrző kultúrája dominál. Bécsben ezzel szemben egy migráció által formált, nagy és heterogén közösség mindennapi nyelvhasználata teszi láthatóvá a magyart. A támogatáspolitika ugyan stabilizálja a hagyományos struktúrákat, de a valóság növekvő részét nem fedi le, így a kérdés az, hogy hogyan hangolható össze a kisebbségvédelem a 21. századi mobilitás és töb

Bernard Sadovnik a szlovén népcsoport egyik jeles képviselője, számos tisztség viselője, többek között szülőfaluja polgármestere. Mostani alkalommal mint a szlovén népcsoporttanács volt elnökét, de jelenleg is tagját kérdeztük meg a legjelentősebb ausztriai népcsoport, a szlovének sorsának alakulásáról. Hogyan ítéli meg a szlovén népcsoport becsült nagyságrendjét és földrajzi elhelyezkedését? Feltételezem, hogy Karintiában 30 000 és 40 000 között van azoknak a száma, akik még

A Bécsi Napló megújult rovata az ausztriai magyar népcsoporttal kapcsolatos írásoknak ad teret. Első cikksorozatunk Burgenlandra helyezi a hangsúlyt: arra a térségre, amely Ausztria egyik kulturálisan legsokszínűbb régiójának számít. Röviden bemutatjuk, miként lett a bevándorlások és határhúzások formálta régióból olyan kulturális tér, amely ma tudatosan vállalja, óvja és ünnepli a sokféleséget. Következő cikkeinkben e sokszínűség magyar vonatkozásait bontjuk ki: közösségeke

Álljunk ki a kollektív bűnösség ellen – ezzel a mottóval szervezett a Köz.ügy aktivista csoport tüntetést Pozsonyban, a belvárosi Főtéren pénteken, 2026. január 30-án. A tüntetés célja az volt, hogy a felvidéki magyarság hangot adjon tiltakozásával a Büntetőtörvény elfogadott módosításáért, amely szerint a Beneš-dekrétumok máig érvényesek, azok ellen felszólalni, azokat tagadni, érvényességüket megkérdőjelezni büntetendő cselekedet. A dekrétumok megalkotásánál és elfogadásáná