Burgenland: ahol a kultúrák találkoznak

Seidler Andrea/Csire Márta
Apr 3
4 min read

Updated: 4 days ago

A Bécsi Napló megújult rovata az ausztriai magyar népcsoporttal kapcsolatos írásoknak ad teret. Első cikksorozatunk Burgenlandra helyezi a hangsúlyt: arra a térségre, amely Ausztria egyik kulturálisan legsokszínűbb régiójának számít. Röviden bemutatjuk, miként lett a bevándorlások és határhúzások formálta régióból olyan kulturális tér, amely ma tudatosan vállalja, óvja és ünnepli a sokféleséget. Következő cikkeinkben e sokszínűség magyar vonatkozásait bontjuk ki: közösségeket, intézményeket és történeteket, amelyek a térkép szélét a középpontba emelik.

Aki ma vonattal vagy autóval szeli át Burgenlandot, az északi Fertő tótól egészen a szlovén határ déli csücskéig sok zöldet, szelíd lankákat, szőlőültetvényeket, csendes falvakat és kisvárosokat láthat. Egy idill, amely mögött egy olyan régió rejtőzik, amelyet évszázadok óta feszültségek, változások és kulturális sokszínűség jellemeznek. Aligha van más osztrák tartomány, amelyet ennyire meghatározóan befolyásoltak volna a határok változásai, a találkozások és a különböző népcsoportok együttélése. Burgenland különösen a 20. és 21. században vált olyan hellyé, ahol a politikai fordulatok és társadalmi változások nem csupán a térképeken hagytak nyomot, hanem közvetlenül alakították az itt élők mindennapjait, gondolkodását és életformáját.

Burgenland Ausztria legkeletibb tartománya és sokkal több, mint egy peremvidék a térképen. Egy átmeneti régió, kelet és nyugat között húzódó terület. Évszázadok óta különböző nyelvek, hagyományok és életmódok találkozópontja. Ez a sokszínűség nem megrendezett, hanem a bevándorlás eredménye; fokozatosan alakult ki, néha harmonikusan, néha konfliktusokkal teli, de mindig meghatározó jellemzője volt ennek a fiatal tartománynak, amelyet gyakran tévesen álmosnak aposztrofálnak.

Ennek a különleges keveredésnek a gyökerei mélyen a történelembe nyúlnak vissza. A terület hosszú időn át a Habsburg Monarchia magyar feléhez tartozott – egészen addig, amíg az első világháborút követő politikai megrázkódtatások mindent meg nem változtattak. A monarchia összeomlása után új rend alakult ki Európában, és a határokat is újrarajzolták. A mai Burgenland területe szempontjából ebben elsősorban a népesség összetétele játszott döntő szerepet: a vidék nagy részén túlnyomórészt német ajkú lakosság élt, amely inkább Ausztriához, mint Magyarországhoz érezte magát tartozónak.

A győztes hatalmak felhasználták ezt a körülményt. Az Saint-Germain-i és a trianoni békeszerződés rendelkezései kimondták, hogy a Német-Nyugatmagyarországnak (Deutsch-Westungarn) nevezett területet Ausztriához kell csatolni. Ez azonban nem ment zökkenőmentesen, feszültségek, ellenállás és helyi konfliktusok alakultak ki. Különösen heves küzdelem folyt Sopron (Ödenburg) városáért, ahol az 1921-es népszavazáson a lakosság többsége Magyarország mellett döntött. A terület többi része azonban még ugyanabban az évben hivatalosan Ausztriához került, ezzel létrejött a köztársaság legfiatalabb tartománya.

A helyi lakosság számára ez a változás sokkal többet jelentett, mint egy új államhatár. Megkérdőjelezte a biztosnak hitt dolgokat, és sokakat arra kényszerített, hogy újragondolják hovatartozásukat. A régió múltja a mai napig élő valóság, ami kézzelfoghatóan megmutatkozik például abban is, hogy több nyelv természetes módon él egymás mellett. A német, a magyar és a horvát nyelv nem a múlt maradványai, hanem a mindennapi élet részei.

Ez különösen jól látható a burgenlandi horvátok esetében, akik a legnagyobb elismert kisebbséget alkotják. Őseik a 16. században menekültek az oszmánok elől ebbe a régióba, és itt maradtak. Generációkon át megőrizték nyelvüket és szokásaikat. Olyan településeken, mint pl. Trausdorf an der Wulka vagy Klingenbach a horvát nyelvet nemcsak beszélik, hanem büszkén meg is élik a családokban, az egyesületi életben, az ünnepségeken. Burgenlandban bevett gyakorlat a kétnyelvű helységnévtáblák használata is.

A tartomány déli részén a magyar népcsoport határozza meg több település arculatát. Felsőőr környékén, de Alsóőrben és Őriszigeten is a magyar nyelv a mai napig jelen van a mindennapi életben, sőt, egyre nagyobb teret nyer. Az iskolák, a kulturális intézmények és egyesületek, de a Magyarországról ingázók és az itt letelepedő magyarok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyelv és a hagyományok ne merüljenek feledésbe.

A roma emlékmű Felsőőrön, Reinhard Vitus Gombots alkotása

A romák is szerves részét képezik Burgenlandnak, különösen Felsőőr környékén. Történelmük, amelyet mindig is az üldöztetés jellemzett, szorosan összefonódik a 20. század politikai töréspontjaival – a kirekesztéssel, a politikai üldöztetéssel és a rendkívül nehéz életkörülményekkel. Az elmúlt évtizedekben azonban sok minden megváltozott: a kultúra, az oktatás és az emlékezés területén indított kezdeményezéseknek köszönhetően történelmük láthatóbbá vált, hangjukat jobban meghallják.

Ebben a fejlődésben a tartományi politika is fontos szerepet játszik. A burgenlandi tartományi kormány évek óta célzott intézkedéseket hoz a nyelvi és kulturális sokszínűség előmozdítására. Hans Peter Doskozil tartományfőnök alatt ez a prioritás még nagyobb hangsúlyt kapott. A népcsoportok támogatása – például a kétnyelvű oktatási kínálat bővítésével, a kulturális kezdeményezések előmozdításával és a közterületeken való aktívabb megjelenéssel – a tartományi politika központi elemének számít. A sokszínűséget nem kihívásként, hanem lehetőségként értelmezik, amely formálja és erősíti Burgenlandot. A várhatóan még az idén megépülő felsőőri Népcsoportok Háza szintén a magyarok, horvátok és romák iránti társadalmi megbecsülés gesztusát jelenti. Így Burgenland ma már nem csupán földrajzi határvidék, és régóta nem az EU külső határa, hanem egy élénk kulturális térség, ahol az elmúlt évtizedekben elért jólét is jól látható. Olyan hellyé vált, ahol a különbségek láthatók maradhatnak, és éppen ezáltal sugároz ma már különleges erőt. A sokszínűség itt nem csupán szlogen, hanem a mindennapi valóság.

Legújabb irodalom a témához:

Csire, Márta / Deák, Ernő / Kókai, Károly / Seidler, Andrea (Hg.): Region der Vielfalt. Wechselbeziehungen im burgenländisch-westungarischen Raum in Geschichte und Gegenwart. Wien: Praesens Verlag, 2023.

Csire, Márta / Seidler, Andrea (Hg.):Geschichte der Ungarn im Burgenland. Regionalität als historische Kategorie.Wien: Praesens Verlag, 2026.

(Fotók: Seidler Andrea)