Körkép a szlovén népcsoportról - beszélgetés Bernard Sadovnikkal

Bernard Sadovnik a szlovén népcsoport egyik jeles képviselője, számos tisztség viselője, többek között szülőfaluja polgármestere. Mostani alkalommal mint a szlovén népcsoporttanács volt elnökét, de jelenleg is tagját kérdeztük meg a legjelentősebb ausztriai népcsoport, a szlovének sorsának alakulásáról.

Hogyan ítéli meg a szlovén népcsoport becsült nagyságrendjét és földrajzi elhelyezkedését?

Feltételezem, hogy Karintiában 30 000 és 40 000 között van azoknak a száma, akik még mindig vagy valamennyire értik a szlovén nyelvet, vagy dialektusban beszélik; ők elsősorban az idősebb korosztályhoz tartoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindannyian a szlovén népcsoport részének vallják magukat. A szlovénként azonosulóknak a száma folyamatosan csökken, és ezzel együtt a nyelvhasználat is a mindennapi életben. Ez a negatív tendencia ellentétben áll a kétnyelvű óvodákba és általános iskolákba íratott gyermekek számának folyamatos növekedésével, bár ezen gyermekek többségének nincsenek előzetes ismeretei a szlovén nyelvről, vagy nem családi nyelvként beszélik.

Mennyire van jelen az asszimiláció és melyek az okai?

Az évtizedek óta tartó asszimilációs politikák hozzájárultak ahhoz, hogy a szlovén nyelv nem volt kívánatos a közéletben. Ez a politikai helyzet csak az elmúlt három évtizedben javult, és Szlovénia EU-csatlakozása is jobb helyzetet teremtett a nyelvnek. Az egyik ok azonban a nagyvonalú jogi keretek hiánya, különösen az oktatásban, valamint a látható és hallható kétnyelvűség területén. Ez vonatkozik a szlovén hivatalos nyelvkénti használatára is a hatóságokkal való kapcsolattartásban.

A népcsoportokról alkotott törvény körül viták voltak, nem utolsósorban a kétnyelvű helységnévtáblákból adódó konfliktus miatt. Az elmúlt évtizedekben meglehetősen elcsendesedett a helyzet a szlovén népcsoport körül. Mi ennek az oka?

A kétnyelvű helységnévtáblák problémájának megoldása óta az országban beindult pozitív tendencia lehetővé tett bizonyos előrelépést és erősítette a németajkú többség és a szlovén kisebbség együttélését. Sajnos azonban ez nem tudta megállítani a nyelv használatának tömeges feladását. A legfontosabb, hogy az óvodától az egyetemig folyamatos kétnyelvű oktatás legyen. Ezen a téren történt előrelépés, de még mindig hiányoznak olyan intézkedések, amik szövetségi szintű szabályozást igényelnek.

Milyen a klubélet, hogyan működnek a közösségi élet mutatói, az egyesületek?

A szlovén kisebbség klubélete nagyon élénk és kulcsfontosságú a nyelv megőrzése szempontjából. Ennek ellenére reformokra van szükség, különösen a kisebbségi politikai képviselet területén. Jelenleg úgy döntöttünk, hogy a minőségi javulás érdekében szorgalmazzuk a szlovén kisebbség közös politikai képviseletének megteremtését. Mindenekelőtt vonzóvá kell válnunk a fiatalabb generációk számára, akik végső soron a jövőben viselik a felelősséget. A kisebbségi szervezetek szerepét a felülvizsgált kisebbségi törvényben is jelentősen nagyobb mértékben figyelembe kell venni. Az egyesületek jogi úton történő keresetindítási joga minden bizonnyal erősítené a jogérvényesítésben betöltött szerepünket.

Mi a helyzet a kisebbségi csoportok támogatásával, különösen az oktatási szektorban és a média tekintetében? Érzékelhetők-e válságjelek?

Számos támogatási területen rendszerszintű megoldásokra van szükségünk, amelyek hosszú távú tervezést és pénzügyi stabilitást biztosítanának számos intézmény számára. Mindenesetre a kisebbségi csoportok támogatását vissza kell emelni a 2025-ös szintre, és az inflációt is figyelembe kell venni. Erre a célra külön kisebbségi csoportalapot kell létrehozni a nyelvek megerősítését és népszerűsítését célzó projektek számára. Összességében nagylelkű támogatásra és jogi szabályozásra van szükségünk az Osztrák Köztársaság részéről, ha meg akarjuk akadályozni a kisebbségi nyelvek kihalását. Ha ez nem történik meg, 40-50 év múlva nem létezünk!

fotó: Bernard Sadovnik facebook oldala

Néhány évvel ezelőtt a Szövetségi Kancellária (BKA) – állítólag a népcsoporttanácsok kívánságára – elfogadta azt a javaslatot, hogy népcsoportonként csak egy sajtóorgánum részesüljön támogatásban. Milyen hatással volt ez a szlovén nyomtatott médiára? Hány újság jelenik meg jelenleg szlovén nyelven, vagy kap támogatást a BKA-tól?

Ez a korlátozó helyzet a médiaszektorban egyáltalán nem kielégítő. A szlovén kisebbségen belül két hetilap működik, bár az egyházi sajtó nem szerepel a médiatámogatási programban. Továbbá a BKA felkérte a tanácsadó testületeket, hogy kisebbségi csoportonként jelöljenek ki egy nyomtatott médiumot, tehát ez a kérés nem a népcsoporttanácsoktól érkezett volt. Meg kell jegyezni, hogy ez a korlátozás a médiaszektorban, beleértve a digitális szférát is, hozzájárul a szlovén nyelv hanyatlásához. Mindig is az volt a követelésem, hogy minden kisebbségi médiaorgánumot figyelembe kell venni a sajtótámogatási törvény keretében. Innovatív lenne az is, ha további támogatásokat biztosítanának a kétnyelvű oldalakat vagy cikkeket közzé tevő napi- és hetilapok számára. Ez a médiatámogatásra nézve hosszútávon rendszerszintű, fenntartható tervet jelentene, amely a nyelv megőrzését és a többségi lakosság körében a tudatosodás növelését szolgálná. Egyébként ez tehermentesítené az általános népcsoporttámogatást is, amely amúgy sem fedezi valamennyi népcsoport összes igényét.

Mi a véleménye a többi népcsoporttal való együttműködésről? Milyen prioritásokat határozna meg?

A Népcsoporttanácsok Elnökeinek Konferenciája bebizonyította, hogy az erő és a politikai befolyás csak az egységből fakad. A bécsi népcsoport-iskola projektje is ezt bizonyítja! A jelenlegi prioritás azonban mindenképpen a bécsi iskola megvalósítása és az etnikai kisebbségekről szóló törvény módosítása. Ennek többek között biztosítania kell, hogy minden őshonos népcsoport minden területen azonos jogi státuszt érjen el, és hogy a nyelvtanulás a hagyományos települési területeiken kívül is lehetővé váljon. Mindenekelőtt fontosnak tűnik számomra, hogy teremtsünk szilárd és professzionális közös alapokat a Népcsoporttanácsi Központ és az Elnökök Konferenciája számára.

Jugoszlávia határozottan kiállt a szlovén és horvát népcsoport mellett, lásd az Államszerződést. Mennyire határozottan áll ki a Szlovén Köztársaság a szlovén etnikai csoport érdekeiért?

A Szlovén Köztársaság nemcsak határozottan kiáll a szlovén etnikai csoport mellett, hanem anyagi támogatást is nyújt a szlovén nyelv és kultúra megőrzéséhez. A szlovén népcsoport kérdése mindig napirenden szerepel Szlovénia és Ausztria kétoldalú kapcsolataiban. Ez a tény erősíti a követeléseink megvalósításának esélyeit. Különösen szeretném kiemelni a határokon átnyúló projekteket, amelyek egyre inkább hozzájárulnak a nyelv megőrzéséhez. A kereskedelmi kapcsolatok is hozzájárulnak közös gazdasági térségünk megerősítéséhez. Népcsoportként nemcsak országunk nyelvi sokszínűségét erősítjük, hanem Ausztria gazdasági helyzetét is.

Fordította: Fetes Kata