Egy lázadás krónikája: Tavaszi szél – Az ébredés

Magyar Pétert a kormánypárt és a kormány hívei árulónak tartják, legalábbis ezt szajkózza a propaganda. Micsoda helytelen meghatározás ez: Magyar Péter nem áruló, hanem lázadó! Persze, a hatalmon lévők főbenjáró bűnnek tartják mind a kettőt, hiszen ez is, az is útjaikat keresztezi, érdekeiket veszélyezteti, morálisan viszont, illetve szándékában ég és föld a különbség az árulás és a lázadás között. Az árulás jellemzően magányos, végtelenül önző és felelőtlen tett, míg a lázadás általában közösségi megnyilvánulás, akár hitvallás is lehet.

A lázadók egy jól meghatározott közösség élére állnak, tehát természetszerűleg lázítók is, ettől lesznek csak igazán veszélyesek a jól konszolidálódott hatalom számára, mert a hiteles lázadót mindig tömegek követik! Árulókból nem lesznek valódi vezetők, de a legnagyobb kaliberű vezéregyéniségek mindig lázadóként kezdték. Orbán Viktor – sok év előtt maga is fiatal lázadó, még ha mára már hivatalosan „boldoggá avatott” kizárólagos politikai igazságtudó-igazságosztó – az Európa Parlamentben a nagy nyilvánosság előtt kezet fogott Magyar Péterrel, e kézfogással igazolva, hogy kihívójának és nem árulónak tartja őt.

Fotó: Másréti Kató Zoltán

Sümeghy Claudia, producer, Topolánszky Tamás Yván, rendező,Bencze Mariann, KultPult (fotó: mkz)

Ez a kézfogás ihlette meg Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yván producer-rendező házaspárt, ez volt az a momentum, melyre Tamás, a rendező felkapta a fejét: érdemes filmet forgatni erről az emberről! A dokumentumfilm elkészült, és a sok száz órányi embert próbáló forgatás, a vállalkozással szemben óhatatlanul bekövetkező támadások, és az időnként fellépő testi és érzelmi fáradtság hullámzásai után a szerzőpáros állítja, hogy ilyen filmet akartak. Azt sem tagadják, hogy nem l’art pour l’art készült ez a film, hanem olyan eszköz volt a kezükben, melyet használni akartak: reményeik szerint ez az ő hozzájárulásuk a rendszerváltáshoz, ezért vállalták a sok munkát és megpróbáltatást. Nagy örömükre, nem csak ők, de a főszereplő, Magyar Péter és segítői is elégedettek, nem bánják, hogy vállalták a forgatással járó összes kockázatot. A filmesek hangsúlyozzák, hogy nem kampányfilmet készítettek, viszont elfogadják, hogy alkotásuk bizonyos megvilágításban propagandafilmként is értelmezhető. Persze, nem a kormány vagy az ellenzék rendelte tőlük, hanem saját jószántukból és legjobb tudásuk szerint készült ez a „propaganda”, egy eszmének és az érte kiálló ember világszemléletének, hírének tudatos terjesztésére

A KultPult szervezésében sikeres, teltházas estnek lehettünk részesei a Schottenfeldgasse 85. szám alatti Loffice előadótermében. Bencze Mariann főszervező jól megfogalmazott kérdésekkel vezette fel és magabiztosan irányította a film bemutatása előtti beszélgetést, a film pedig mindenkit megérintett, erősen érezhető volt a reményteli várakozás a közönség soraiban. Az alkotópáros nagyon fontos kérdést járt körül a filmben, meg is válaszolva azt: nem az a fontos, hogy szimpatikus vagy sem a vezető, hanem hogy autentikus-e vagy sem? Ehhez az elváráshoz kellene a magyar választópolgároknak és választottjaiknak végre felnőni.

A sors fintora révén, éppen a bécsi filmpremier alatt, Budapesten J.D. Vance amerikai alelnök kampányolt Orbán Viktornak... Valamiért nagyon nem tudunk örülni, hogy ilyen hatalmas „barátaink” vannak, mennyivel jobb lenne, ha a választást kizárólag és zavartalanul a magyar emberekre hagyná a hatalom. A magyar emberek vasárnap választani fognak.