Lendvai Zsóka negyedik vendége Buda György Bécsben élő magyar műfordító, magyar szépirodalmat fordít németre, többek között Kertész Imre, Tóth Krisztina, Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter műveit. A beszélgetésben elmeséli, miért nem lett végül geológus, szó esik a lefordíthatatlan kifejezésekről, az osztrák és a német nyelv különbségeiről, a műfordítás megbecsültségéről és taníthatóságáról, és persze a mesterséges intelligenciáról.

A magyar irodalom nemzetközi reprezentációjának feladatát éppúgy magához ragadta az elmúlt évtizedek központosításra törekvő Fidesz-korszaka, mint sok minden mást. Nagyjából hasonló „sikereket” is ért el benne. Hiába hirdették hangosan a Demeter Szilárd-féle „irodalmi erőtér”-építés egyik fontos feladataként a magyar irodalom nemzetközi felemelését: a központosítás, a műfordítás korábbi bevált gyakorlatainak és műhelyeinek szétverése megtette a hatását. „A fordítástámogatás k

Daniel Kehlmann 2023-ban megjelent Lichtspiel című regénye az osztrák kortárs irodalom egyik legnagyobb visszhangot kiváltó műve. A Münchenben született, Bécsben felnőtt szerző ezúttal Georg Wilhelm Pabst osztrák filmrendező alakját állítja a középpontba, aki az 1920-as években világhírre tett szert, később azonban a náci rendszer szorításában folytatta pályáját. Kehlmannt azonban nem egy hagyományos művészéletrajz megírása foglalkoztatta. Sokkal inkább azt a kérdést vizsgálj