Perzsák és mai „görögök”

Aiszkhülosz Perzsák című antik tragédiája a hübriszről szól: Xerxész perzsa uralkodó, mérhetetlen hatalomvágyában és gőgjében végül mindent elveszít a görögökkel vívott, általa kezdeményezett harcban. Idéznünk kell, mit Dareiosz, Xerxész apjának szelleme mond a drámában fiáról, amiért az felelőtlenül megindította a hadjáratot, magára haragítva ezzel Zeuszt: „Azt gondolta, esztelen, hogy bár halandó, ő legyőz minden istenséget és Poszeidónt, esztelenség ez, mi más, mely fiamat megszállta”. Most, két és fél ezer év után megfordult a kocka: nem a perzsák támadtak esztelenül a görögökre, hanem civilizatórikus analógiájuk, a mai idők legfejlettebbnek tartott országa, az Amerikai Egyesült Államok támadta meg Iránt, vagyis a perzsákat.

Geopolitikailag nézve az eseményeket, a hírek szerint Izrael és személyesen Netanjahu miniszterelnök vette rá az amerikaiakat erre a háborúra, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy az amerikai elnök, Donald J. Trump mérhetetlen hübrisze az igazi ok, amiért az USA beszállt ebbe a nagyon bizonytalan kimenetelű vállalkozásba. Meglátjuk, hogy Zeusz és az olimposzi istenek megneheztelnek-e rá ezért, de az biztos, hogy még leghűségesebb MAGA-szavazóbázisa és a világ nagy része is elfordul tőle ezért, őszintén kívánja és, ha bekövetkezik, majd örömmel látja a saját magának köszönhető sikertelenségét.

Szimbolikus, egyben ironikus is, hogy egy ősi civilizáció hagyományain felépült állam ad a Nyugat vezető erejének kemény ütést, miközben az éppen azt hiszi, hogy ő végez az általa gonosznak aposztrofált országgal. Mindenesetre, Irán, a perzsák utódja nagyon magas labdát adott az amerikaiaknak, illetve az őket a háborúba beugrató izraelieknek, és már most, az elején körvonalazódni látszik, hogy az agresszorok veszíteni fognak. Megérdemlik, nem kétséges, viszont a már amúgy is recsegő-ropogó világrend most végleg összeomolhat.

Amerika hozza a dekadencia és az ebből kihagyhatatlan arrogancia tankönyvi formáját, odáig menően, hogy még a nyelvezet is ahogyan Trump és Pete Hegseth, a Foxnews TV-show-sztárjából lett hadügyminisztere az iráni ellenfelet lépten-nyomon gúnyolják és aposztrofálják – gyávák, őrültek, bujkáló patkányok stb. –  teljességgel alpári szóhasználat, mely méltatlan civilizált hadviselő félhez, míg az iráni külügyminiszter nyilatkozatai, a háború ellenére is korrektül diplomatikusak, éles kontrasztban állva Trump és csapata egyik másik tagjának kocsmai színvonalú megnyilvánulásaival szemben. A mérhetetlen hübrisz nem társult kulturált viselkedéssel.

Izrael és az USA valóságos irtóhadjáratot folytat az iráni rezsim ellen, és a legfőbb vezetővel, Khamenei ajatollahhal az élen, az iráni kormányzat és hadsereg számtalan magas rangú tisztviselőjét, illetve parancsnokát megölte, a rendszer mégis működik és meglepően eredményesen ellenáll. Egyáltalán nem siratom az iráni diktatórikus teokráciát, de el kell ismerni, hogy jó stratégák, a Hormuzi-szoros de facto lezárásával, illetve az amerikai szövetséges Öböl-államok drónokkal és rakétákkal való szórványos bombázásával kiprovokált kőolaj árrobbanással Irán elérte, hogy néhány nap alatt gazdaságilag sikeresen belekeverte a háborúba az egész világot. Most mindenki, akin nagyot üt az energiaválság, Trumpra haragszik, beleértve az amerikaiak egyre nagyobb tömegeit is.

Hogy hogyan alakul a háború menete Iránban, nehéz előre látni, de nagyon sok katonai elemző állítja, hogy az ország hónapokig képes lesz védekezni, szárazföldi amerikai csapatokat pedig öngyilkosság partra tenni, holott a regnáló rezsimet lecserélni másként nem lehetséges, pusztán légitámadásokkal ez nem megoldható. Ha Irán csak néhány hónapig bírja az amerikai-izraeli agressziót, megnyerte a háborút, mert Trumpnak nincsen néhány hónapja. A megugrott üzemanyagárak és az ebből fakadó újabb inflációs hullám végképp beteszi az ajtót az elnöknek és republikánusainak az őszi félidős választásokon, nagyon sok republikánus fog kongresszusi hely nélkül maradni, a bizonyosan kialakuló demokrata új kongresszusi többség pedig már az első napokban tesz arról, hogy az elnök hatalmát jelentősen korlátozza, azután pedig hivatali leváltásának a kezdeményezése sem elképzelhetetlen.

Trump jól tudja mindezt, mégis belesétált az iráni csapdába, melyet nem annyira a perzsák leszármazottai, sokkal inkább azok halálos ellenségei, a cionisták állítottak neki. Izraelnek húsba vágóan fontos érdeke fűződött az amerikaiakat ebbe a háborúba belekeverni, és azt sem bánják egyáltalán, ha ezzel megrendül amerikai szövetségesük Perzsa Öbölbeli pozíciója, pedig az Egyesült Államokra nézve ez lehet a legnagyobb baj, hiszen az amerikaiak jólléte és nemzetközi ereje az ún. petrodollárok nélkül fenntarthatatlan. Amellett, hogy a II. világháború végén Breton Woodsban a dollárt a nemzetközi pénzforgalom tartalékvalutájának nyilvánították, Amerika léte a petrodollárok nélkül elképzelhetetlen. A módszer tulajdonképpen nagyon egyszerű: az USA és globális partnerei nagy mennyiségű kőolajat vesznek az Öböl-országoktól, azok pedig óriási jövedelmüket visszafektetik az USA-ba, pénzüket amerikai állampapírokba fektetve. Az iráni háború ennek a több mint jövedelmező sok évtizedes üzleti modellnek vethet véget, hiszen mind a kőolaj kitermelése, mind szállítása elháríthatatlan akadályokba ütközik. Egyre világosabban látszik, hogy az USA, végzetesen téves számításai révén, elvágta maga alatt az ágat, mikor Iránt megtámadta és most teljességgel Irán stratégiájára van utalva, melytől függ, hogy mi lesz a háború, az amerikai elnök és az Egyesült Államok sorsa. „Azt gondolta, esztelen, hogy bár halandó, ő legyőz minden istenséget...“ Mennyire illenek Trumpra Dareiosz dorgáló szavai, annak ellenére, hogy Xerxésszel szemben ő még csak nem is tragikus hős, pusztán egy nagyszájú és képzetlen amerikai showman, aki fejjel ment a falnak, és most nagy valószínűséggel vesztésre áll a perzsákkal szemben, sajnos a katasztrófába magával rántva a világot. Pedig Allah a küzdelembe eddig még csak bele sem avatkozott…