Koncert a kriptában
- mkz
- May 14
- 2 min read
Bécsben, a Schottenkirche altemplomában adott különleges kriptakoncert keretében szólalt meg XVII. századi barokk zene korhű hangszereken Urbanetz-Vig Margit hegedűművész és Anton Gansberger orgonista előadásában. A Freyung közelében tartott est egyszerre idézte meg a bécsi barokk zenei hagyományt és a kripta sajátos, időn túli atmoszféráját.
II. József, a „kalapos” király, gyakran panaszkodott, hogy mennyire zavarja őt az Augartenben sétálgató nagy tömeg. Pedig a császár csakis magára vethetett, hiszen pontosan az ő dicséretes kezdeményezésére nyitották meg a köz előtt a császári kerteket, köztük az Augartent is 1775-ben. A szívesen és sokat zenélő II. József szorult helyzetében bevezette a koncertmatinékat a kertben felépített kis kastélyban, melyeken Mozarttal és Salierivel zenélt együtt. Valamelyest megoldódott hát a probléma, de ennek ellenére II. József időnként ironikusan megjegyezte, hogy úgy látszik, ha csendre vágyik, azt csakis a császári kriptában (Kaisergruft) a kapucinusoknál találhatja meg. Itt vannak a Habsburg uralkodók eltemetve...
Fotók: Másréti Kató Zoltán
Május 6-án este II. József fülének igencsak kedves barokk muzsika szólalt meg a Miasszonyunk Skót Templomában vagyis a Freyungon található Schottenkirche altemplomában-kriptájában, mely légvonalban még egy kilométerre sincsen a kapucinus kriptától, ahol II. József nyugszik. A bécsi zenekedvelő közönség számára jól ismert Urbanetz-Vig Margit hegedűművésznő szólaltatott meg jellemzően XVII. századi zenedarabokat korhű barokk hegedűn és viola d'amore-n, míg Anton Gansberger orgonaszólókat játszott a korabarokkból. Számomra a hegedűn megszólaló legelső, illetve legutolsó zeneszám volt a legnagyobb élmény: Isabella Leonarda (1620-1704) orsolya rendi rendfőnökasszony-zeneszerző csodálatos hegedűszonátája, illetve az ugyancsak XVII. századi bécsi ferences rendi ismeretlen zeneszerző Passacagliája (sajátosan barokk zenei forma) volt a leglenyűgözőbb. Katarzisközeli állapotban hallgattam a muzsikát, melyet az altemplom nem föltétlenül koncertteremhez illő akusztikája sem zavart meg; csak a viszonylag nyirkos-hideg kriptalevegő igyekezett lehangolni a megszólaló hegedűket. Közben szemem a szemközti falat pásztázta, ahol elhunyt páterek és apátjaik emléktáblái sorakoztak. A zenei élvezet közben és a sajátos hely szelleme ellenére mégsem a múlandóság érzete lett úrrá rajtam – épp ellenkezőleg. Az ismeretlen szerző, egy néhány száz éve porladó minorita „kis barát” zenéjét hallgatva határozottan egy élő jelenlétet éreztem magamhoz közel, mintha a művészet áttörné az időt: a művészek akkor is jelen vannak, ha névtelenek. A zeneszámok között P. Georg Braulik bencés rendi szerzetes olvasott föl bibliai bölcsességeket, a kripta félhomályában a szívet és az elmét egyszerre megszólítva.
Az Urbanetz-Vig Margit által 1994-ben alapított Sonor Beatus Ensemble elsődleges célja a barokk zeneművek korhű hangszereken való autentikus megszólaltatása. Az együttes az elmúlt években – az alapító-előadóművész vezetésével – Bécsen kívül számtalan helyen koncertezett különböző vendégművészekkel. Várom az újabb alkalmat, amikor ismét hallhatom a művésznő által megszólaltatott viola d'amore hangját!
