Könyvbemutató Hágában a Mikes Kör évi tanulmányi napján

Népes közönség, több mint hatvan résztvevő előtt kérte fel Makkai Réka elnök Urbán Ákost, hogy ismertesse az Egy küldetéses ember című kötetet, amelynek a borítóján ez áll: Emlékkönyv dr. Tóth Miklós István születésének 100. évfordulójára. 1925. augusztus 6. – 2025. augusztus 6. – Szerkesztette Urbán Ákos

Tény és való, hogy a három évvel ezelőtt elhunyt Tóth Miklós maradandó nyomot hagyott annak a három hollandiai magyar nemzedéknek a szervezeti és irányításában, amely közösségeknek a képviselői jelen is voltak a teremben. Urbán Ákos felvezető beszédéből e helyen szintén kiemeljük a kötet jellemzőit az elhangzottak alapján.  Elmondta, hogy szíve szerinti kötelességének tartotta egy centenáriumi emlékkönyvvel való tisztelgést a hollandiai magyarság doyenje előtt. Legutóbbi tisztsége is kötelezte erre a megemlékezésre, hiszen az elmúlt tíz esztendőben a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke volt. Idézzük: “Kapcsolatunkon talán még a származási szimpátia is erősített, amint azt Tóth Miklós egy igen ünnepélyes alkalommal bizalmasan jegyezte meg: „mégiscsak pap fiúk vagyunk”. – Ismételten hangsúlyozta:” „Tóth Miklós küldetéses ember. Azok közé tartozik, akik egy pillanatig sem felejtik el, hogy a világ minden sarkában dolgoznak magyar emberek, tiszta idealizmusból, az Egyház és a magyar kultúrvilág felmutatására.”

A kiadvány meglévő publikációkat, megemlékező írásokat tartalmaz holland és magyar nyelven, valamint Tóth Miklós azon előadásait, melyek a Mikes International kiadványaiban jelentek meg, és melyeket most kézbe véve tanulmányozhatunk, hogy közelebb kerüljünk Tóth Miklós szellemiségének a világához. Élünk az alkalommal, hogy Tóth Miklósnak az Európa szép királylány tanulmányából idézzünk néhány időszerű gondolatot. „A keleti keresztyénség népei a nyugati világgal, mindenekelőtt a nyugati keresztyénséggel szemben állóak, mert az által veszélyeztetettnek tekintik magukat. Ez a magatartás ezer éves élettapasztalatból származik. Ezzel mindig számot kell tartani a politikai lépések megítélésében minden állam esetében, amelynek keleti-orthodox háttere van még akkor is, ha – mint pl. a kommunizmusban – az állam maga formálisan az egyháznak ellene van. E tény ismerete nélkül a jelen Közép- és Kelet-Európa s a Balkán félsziget problematikája megérthetetlen. Hogy ez mennyire így van, többek közt világosan kitűnt abból a szakértelemhiányból, amellyel a nyugati világ politikusai az utóbbi évtizedek során a balkáni kérdéseket megközelítették. Amit itt próbálok elmondani – teszi hozzá Tóth Miklós, az az, hogy Európa egy olyan kultúrvilág, amely a történelem folyamán minden megrázkódtatása ellenére, sőt azokon keresztül fejlődött és fejlődik ki.”

„Mi magyarok pedig jegyezzük meg jól magunknak, mondja tovább Tóth Miklós, hogy nekünk Európa más valami, mint sok más népnek. Könnyű Európában magától értetődően élni, dolgozni és annak gyümölcseit élvezni, más azonban azért évszázadokon át vérrel, szabadsággal, vagyonnal és kemény sorssal áldozatot hozni. Magyarország Nyugat-Európa védőbástyája volt és a végvár szerepét tölti be ma és fogja betölteni továbbra is. Ez nem patetikus és még kevésbé demagógikus frázis, hanem ténymegállapítás. Ez adja meg jelentőségét függetlenül attól, hogy mások ezt látják-e vagy sem és függetlenül attól is, hogy ezt más népek is gondolják magukról. Mint minden népnek, úgy nekünk is önértéktudatunk és a magunk méltósága az alapvető belső bázisunk. Nekünk is ezt kell tudatosítanunk magunknak a magunk 1100 éves történelme tárgyilagos ismeretében és tanulságaival, és abból meríteni erőt a jövendőre.”

Tóth Miklós személyes vallomásában a családi házat és természetszerűen a szekszárdi templomot emeli ki: ezek az elindulás és a hazatérés valódi erőterei. „Kedves Testvéreim! Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek, mint mindig, ha ide jöhetek. Öröm, mert ide – ebbe a városba, ebbe a templomba – haza jövök, haza jöhetek. Itt születtem, itt nőttem fel, itt a szomszédban, a parókián, ebben a templomban, itt a „Felső utcán”, a Sédben játszva, itt, ebben a városban, amely érdekesebb, változatosabb, mint az ember gondolja, ha benne él. Mindenütt büszkén mondom, hogy szekszárdi vagyok. Az ember egész életében az marad, aki volt, mikor elhagyta a szülői házat. Ebbe a templomba jártam istentiszteletre. Itt jártam az elemi iskola első két osztályába, abba az épületbe, amelynek a felújítását most ünnepeljük. Azóta sok víz folyt le a Dunán. Mikor itt éltem, szinte mindenkit ismertem a templomban s mindenki ismert engem is meg az egész családunkat is. A gyülekezetben, mint egy szerető, meleg fészekben éltünk. Ennek a harmonikus élményét és emlékét az ember egész életében mindig magában hordja a lelkében, mint életalapot, mély lelki zsongást, bárhova menjen ezen a világon. Ezért itt és most is szívből köszönetet mondok elhunyt szüleim és öcsém nevében is.” Elhangzott a szekszárdi református templomban annak az alkalmával, hogy az egyház templomát és a kommunista időben súlyosan elhanyagolt iskolaépületét renováltatta. (Tóth Miklós: A templom és az iskola. Beszéd 2007. április 29- én.)

Balról jobbra: Szilágyi Árpád, Makkai Réka, Nagy Zsuzsánna, Urbán Ákos (Fotó: Gremsperger Klára)

Köszönet illeti a Mikes International Kiadó alapító igazgatóját, Farkas Flóriánt a digitális publikációk közlésének engedélyezéséért. Tóth Miklós írásainak kiválasztásában többen is tanáccsal szolgáltunk. Hálás köszönet illeti Nagy Zsuzsanna tördelőszerkesztő asszonyt kitűnő munkájáért, Andries Tóth úrnak a fényképekért, Gerhild Tóth-van Rooij asszonynak a Hongaarser dan Hongaars interjú publikálásának engedélyéért. Illesse elismerés a Hollandiai Magyar Szövetség vezetőségét, név szerint Szilágyi Árpád elnök urat, aki az ügy mellé állt, és vállalta ennek az időszerű könyvnek a kiadását. Egybehangzó vélemények szerint Urbán Ákos a Tóth Miklós sokrétű munkásságának méltán állított emléket. Mozgósító, megoldásokat kereső személyisége példamutató volt, a holland–magyar kapcsolatok erősítésében végzett tevékenysége kimagasló.

Óhajtjuk, hogy ez a veretes kiadvány Tóth Miklós életművének átfogó kutatására buzdítsa a kortársait és a hollandiai magyarság története iránt érdeklődőket.